Romlott a magyarok véleménye Gyurcsányról, de nem akarják, hogy lemondjon

Az adatfelvétel eredményei alapján mind a beszéd, mind a hétfői, keddi események igen élénken foglalkoztatják a hazai közvéleményt. Lényegében majdnem minden állampolgár értesült a Gyurcsány-beszédről (97%) és a hétfői és kedd éjszakai erőszakos eseményekről (99%). A társadalom többsége nemcsak passzívan figyelte az eseményeket, hanem információkat is gyűjtött azokról. A válaszadók közel fele (47%), teljes egészében hallotta, vagy olvasta a Gyurcsány-beszédet, míg valamivel többen (50%) csak részleteket hallottak belőle.

Az eseményeket vasárnap délután a Magyar Rádióban elhangzott és néhány percre rá internetes portálokon olvasható rövid, vágott szöveg indította el, amelyen Gyurcsány Ferenc az előző ciklus kormányzását értékelte. Ezt követően a miniszterelnök előbb Győrben, majd élő adásban a Magyar ATV-n, a Magyar Televízióban, másnap szintén a közszolgálati csatornán és több kereskedelmi médiumban igyekezett magyarázni a szöveget. A magyarázatról a megkérdezettek 81 százaléka értesült.
A beszéd megítélése meglehetősen ellentmondásos. Az a magyarázat, miszerint a kormányfő nem kizárólag az elmúlt 1,5–4 évre vonatkoztatta szavait, hanem a 8-10, helyenként 16 esztendőre értette azt, nem elfogadható a kérdezettek számára. 36 százalékkal szemben 60 százalék véli úgy, hogy a miniszterelnök nem adott kielégítő magyarázatot a „hazugság” kibontására.

Ennek ellenére csak alig több mint minden harmadik válaszadó (38%) nyilatkozott úgy, hogy a felvétel hatására Gyurcsány Ferencről alkotott véleménye romlott, míg 53 százaléknak nem változott, 7 százaléknak pedig javult. A politikai hovatartozás alapvetően meghatározza, hogy ki hogyan ítéli meg a beszédet. A Fideszre szavazók 96 százaléka szerint elfogadhatatlan a miniszterelnök interpretációja, az MSZP-sek 79 százaléka ezzel szemben inkább vagy teljesen elfogadhatónak tartja azt. A bizonytalan pártválasztásúak közel kétharmada szintén nem fogadja el azt a magyarázatot, amit a miniszterelnök a májusi beszéddel kapcsolatosan adott.

A miniszterelnök megítélése főként azok körében romlott nagy arányban, akik – minden valószínűség szerint – eddig sem voltak róla túlságosan jó véleménnyel: a Fidesz szavazóinak 48 százaléka nyilatkozott ily módon. Az MSZP szavazóinak megítélése alapjaiban véve nem változott (70%), emellett kb. ugyanannyian számoltak be javuló véleményről (16%), mint romlóról (13%). A bizonytalan pártválasztásúak körében is a romló vélemény a jellemző (53%).

Gyurcsány Ferenc lemondásának szükségességére két különböző módon is rákérdezett az adatfelvétel. Az első kérdés úgy hangzott, hogy „Egyes vélemények szerint Gyurcsány Ferencnek le kellene mondania a nyilvánosságra került hangfelvétel miatt. Ön egyetért ezzel az állásponttal?”. Ez esetben nagyjából megegyezik a lemondást sürgetők (45%) és az azt ellenzők (48%) aránya, a különbség kisebb a mintavételi hibából eredeztethetőnél. Néhány kérdéssel később pedig két egyértelmű állítás közül kellett választaniuk a kérdezetteknek, melyek így hangzottak: „Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek le kellene mondani ebben a helyzetben”, illetve „Ebben a helyzetben a kormányfőnek a helyén kellene maradnia” Az előbbi állítással a válaszadók 42 százaléka ért egyet, az utóbbival 47 százalék. Mindkét esetben a Fidesz szavazóinak nagy többsége (88 illetve 85 százaléka) a lemondás mellett foglalt állást, az MSZP-sek viszont egyöntetűen állnak ki a miniszterelnök maradása mellett (95 illetve 89%). A bizonytalanok mindkét esetben valamivel nagyobb arányban Gyurcsány maradását (43 illetve 47% versus 36 ill. 30%) támogatják. (Századvég-Forsense)

A kutatás további részletei itt olvashatók

A kutatás módszertana

A kérdőíves gyors közvélemény-kutatás adatfelvétele 2006. szeptember 19. és 20. között történt, melynek során összesen 509 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdeztek meg CATI módszerrel a Gyurcsány-hangfelvétellel és az azután kirobbant megmozdulásokkal kapcsolatosan. A mintavételből fakadó véletlen hibát négy szempontú súlyozással korrigáltuk, amely alapján válaszadóink a legfontosabb szocio-demográfiai tényezők (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa) alapján reprezentálják a felnőtt korú magyarországi lakosságot. A mintavételből fakadóan az itt közölt adatok nagy valószínűséggel legfeljebb plusz-mínusz 4,3 százalékponttal térhetnek el attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezésével kaptunk volna.

A gyorsfelvétel adatai arra utalnak, hogy a társadalom nem elégedett Gyurcsány Ferenc magyarázataival, és alapvetően pártállástól függően ítéli meg, hogy a kormányfőnek le kell-e mondania vagy sem. Ugyanakkor, pártállástól függetlenül az egész magyar társadalom egységesen elítéli az erőszakos megmozdulásokat. Az alábbiakban ismertetjük a lapunkhoz eljuttatott kutatás eredményeit. A kutatás módszertana A kérdőíves gyors közvélemény-kutatás adatfelvétele 2006. szeptember 19. és 20. között történt, melynek során összesen 509 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdeztek meg CATI módszerrel a Gyurcsány-hangfelvétellel és az azután kirobbant megmozdulásokkal kapcsolatosan. A mintavételből fakadó véletlen hibát négy szempontú súlyozással korrigáltuk, amely alapján válaszadóink a legfontosabb szocio-demográfiai tényezők (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa) alapján reprezentálják a felnőtt korú magyarországi lakosságot. A mintavételből fakadóan az itt közölt adatok nagy valószínűséggel legfeljebb plusz-mínusz 4,3 százalékponttal térhetnek el attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezésével kaptunk volna. -->