A magyarok fele nem bocsát meg Gyurcsánynak - negyedük meg sem volt bántva
A Medián a parlamenti bizalmi szavazás előtt telefonos felméréssel, az azt követő hétvégén pedig a rendszeres omnibusz-felmérés keretében vizsgálta az esemény lehetséges hatásait a közvéleményre.
A bizalmi szavazás előtt három nappal valamivel többen tartották azt felesleges színjátéknak (42%), mint olyan helyes lépésnek, amivel le lehet zárni a válságot (38%), az esemény után pedig nőtt valamelyest az előbbi véleményt elfogadók aránya (49%). Ennek ellenére a szavazás után többen lettek olyanok (27-ről 34 százalékra), akik a felkínált lehetőségek közül a Gyurcsány-kormány maradását tartanák a legjobbnak – igaz, ezek aránya így is csak lakosság egyharmadát teszi ki. Azok aránya is megnőtt, akik a megoldást egy szakértői kormányban látják (17-ről 29 százalékra), míg kevesebben lettek azok, akik előrehozott választásokat (21-ről 16 százalék) vagy a kormánypártok által jelölt új miniszterelnököt (17-ről 12 százalék) akarnak.
Ez a változás összefügghet azzal, hogy a választók negyede saját bevallása szerint meg tudott bocsátani a miniszterelnöknek, aki parlamenti beszédében a durva kifejezések és egyes politikai hibák miatt megkövette a társadalmat. Ha a megbocsátókhoz hozzávesszük azokat, akik eleve nem érezték magukat megbántva, akkor együttes arányuk szinte hajszálra megegyezik azokéval, akik nem tudnak megbocsátani Gyurcsánynak. (VGO - Medián)
A kutatás módszertana
A felmérés 2006. október 7-én és 8-án 1200 véletlenszerűen kiválaszott 18 éves és idősebb állampolgár személyes megkérdezésével készült a Medián-Omnibusz keretében. A mintavételből eredő elkerülhetetlen kisebb torzulásokat súlyozással korrigálták, így a válaszok jól tükrözik a felnőtt lakosság véleménymegoszlását.
