Az ír kiegyezéshez három előrehozott választás kellett
Gyurcsány Ferenc a mai blogjában a hétvégén megjelent (ÉS, HVG, Népszabadság, Magyar Nemzet) elemző cikkek hatásairól és ezekkel kapcsolatos észrevételeiről ír. A miniszterelnök határozottan állítja: „Nem lelkendezek a megjelent sok-sok írás miatt, hiszen tudom, hogy ennek a mai, egyáltalán nem szívmelengető politikai vitának a következményei, de azért az jól látszik, hogy ebben a vitában nagyon sok olyan kérdés kinyílik, amivel korábban nem foglalkoztunk”.
Olvasmányait a kormányfő így összegzi: „Amikor a hétvégén a Heti Világgazdaságot olvastam, benne egy írást a sokat emlegetett ír gazdasági csodát megalapozó átfogó megállapodás politikai előzményeiről, arra gondoltam, hogy majd hétfőn olvasásra fogom ajánlani a cikket. A cikkből kiderül, hogy milyen nehezen érik meg a felismerés sokakban, miszerint nincs más út, mint egy racionális, okos, bár helyenként nem könnyű gazdaságpolitikának a folytatása. És hogy mennyi politikai küzdelem előzte ezt meg! Ha jól emlékszem a cikkre, 1981-82 körül másfél év alatt három előre hozott választást kellett tartani, mert a szükséges változtatásokba valamennyi kormánynak vagy beletört a bicskája, vagy éppen azért bukott meg, mert megpróbált kihátrálni a változtatás kényszere mögül. Aztán jött az Élet és Irodalom, ami nyilván nem függetlenül a jelenleg folyó közéleti viták intenzitásától egészen különleges lapszámmal rukkolt elő. Az újság első felében hosszú Halmai Gábor írás, aztán Radnóti Sándor, Széky János és Hanák Gábor írása. De azért a legizgalmasabb nyugodtan mondhatom az Adam Michnikkel készült Pályi-interjú. És akkor még a Népszabadság Hétvége mellékletéről nem beszéltem, benne legalább 4-5 cikk mindarról, ami mostanában zajlik. Másik oldalon meg a Magyar Nemzetben Orbán pártelnök úr írása. Ami persze, mintha gyökeresen mást tartalmazna, mint amit a korábbi napokban ő, vagy kollégái mondtak, bár ezzel semmiképpen sem kívánok arra utalni, hogy talán valamikor nem mondott vagy nem mondtak igazat, hiszen pontosan tudjuk, ők maguk nyilatkozták, hogy sohasem hazudtak. Nem szeretném, ha bárki is félreértene.”
Gyurcsány Ferenc a naplójában külön részt szentel az októberi teendőknek: „Miközben zajlik a politikai morál és hatalom sokakat elborzasztó vitája, az időnket ma már nem elsősorban ez köti le. Az október már a költségvetés elkészítésének a hónapja. Az egyeztetések döntően erről szólnak. Ez a költségvetés alapvetően nem a számokról szól, hanem egy sor olyan folyamatról, ami a kormányzás, önkormányzás működésének, átalakításának irányába hat. A költségvetés mögött már ott van az egészségügy kibomló reformja, az igazgatás, az önkormányzati világ átalakulása. Ez a költségvetés nem csak számaiban fog megfelelni a konvergencia programnak, hanem tartalmában is.” - írja, majd hozzáteszi: az átalakítás hosszú folyamat, de azt kell mindenkinek megérteni, hogy nincsen más választási lehetőség. A kormány feladata a költségvetés készítése, a pártoké meg a vitázás – foglalja össze mondandóját a miniszterelnök. (amoba.hu)
