Nehéz a vidéki art moziknak
Nincsenek könnyű helyzetben a vidéki művészmozik, hiszen a multiplexek a nagy sikerfilmekkel és a fejlett technikájukkal elcsábítják a legtöbb nézőt. A Nemzeti Filmiroda adataiból kiderül: 2005-ben 34 art mozi működött vidéken, ezek összesen több mint 1,1 millió nézőt vonzottak, egy évvel korábban körülbelül 100 ezerrel kevesebbet. Az idei évről csak jövőre készülnek el az összesítések, ám tény: ahhoz, hogy a mozik tartsák ezt a nézőszámot, elengedhetetlen az árak alacsonyan tartása.
A miskolci Kossuth moziban például 300 forint a legdrágább jegy (egyébként ebben a régióban a legolcsóbb a multiplexjegyek ára is). A kéttermes filmszínházat üzemeltető Cine-Mis Kht. vezetője, Bíró Tibor lapunknak elmondta: 2001 óta – ekkortól lett tisztán art profilú a filmszínház – több mint kétszeresére emelkedett a nézőszám, évente 70 000 látogató választja a Kossuthot. Bíró Tibor – aki az Art Mozi Egyesület alelnöke is – hozzátette: más vidéki városokban nem minden terem tisztán art besorolású, ezért figyelhető meg azokban a városokban magasabb nézőszám, ott ugyanis sikerfilmeket is vetíthetnek.
Az art filmszínházak elsősorban minisztériumi dotációban részesülnek. A normatív támogatást a Nemzeti Filmiroda által besorolt filmek vetítései után kapják; termenként és előadásonként 11 000 forintra számíthat az üzemeltető, ha a támogatott alkotások nézettsége eléri a háromezret negyedévente. Az Europa Cinemas moziüzemeltető hálózat is segíti a Kossuth működését, évente 10 000 euróval. Az Europa Cinemas 59 országban közel 664 filmszínházat támogat, itthon kilenc budapesti és tizenegy vidéki mozi a hálózat tagja. Az Europa Cinemas tagja az a mozi lehet, amelyik legalább 22 százalékban vetít európai alkotásokat.
A pécsi Apolló mozi két termébe tavaly több mint 30 ezren váltottak jegyet, az idei első fél évben pedig mintegy 12 000 látogatója volt a filmes központnak. Önkormányzati támogatásban nem részesülnek, ám ez a mozi is kap normatív támogatást, negyedévente mintegy ötmillió forintot. Potyondi Linda, a filmszínház munkatársa elmondta: sajnos ez a pénz általában hat-kilenc hónappal később érkezik meg, emiatt folyamatosan nehézségekbe ütközik az üzemeltetés.
Szegeden három teremmel működik a Belvárosi filmszínház, amely az idén 15 millió forintot kapott a városi önkormányzattól. Ez fele az egy évvel korábbinak – teszi hozzá a mozi művészeti és marketingvezetője. Szabó Éva Andrea szerint jövőre tovább csökken a támogatás, miközben a fenntartási összegek jelentősen növekednek. A szegedi mozi tavaly közel 95 ezer látogatót regisztrált, 2004-ben pedig 105 ezret. Ahhoz, hogy fennmaradjanak, rendszeresen pályázniuk kell. A Magyar Mozgókép Közalapítvány filmterjesztési szakkollégiuma és a Nemzeti Kulturális Alap évente mintegy hatmillió forintot utal át a mozinak, amely az Europa Cinemas hálózattól is kap évente 17 000 eurót – ezek a támogatások teszik lehetővé, hogy művészfilmeket vetíthessenek s art moziként fennmaradhassanak.
