A foci örökre szereti Puskást
A Dorogon élő Buzánszky Jenő, az Aranycsapat jobbhátvédje azt javasolta, hogy Puskás Ferenc temetése november 25-én, a magyar labdarúgás napján, a 6-3-as meccs 53. évfordulóján legyen.
– Úgy gondolom, ez az időpont lett volna méltó ahhoz, hogy végső búcsút vegyünk Öcsitől. Megértem, hogy már nem volt kivitelezhető, hiszen rengetegen jelezték a világ minden részéből, hogy itt lesznek a temetésen – mondta Buzánszky Jenő, majd így folytatta: – Mióta betegeskedett, havonta legalább egyszer felkerestük Grosics Gyulával a Kútvölgyi úti kórházban. Legutóbb két hete jártunk nála, nem gondoltam volna, hogy ez lesz az utolsó találkozásunk. Puskás nemzetünk egyik legnagyobb alakja volt. Ha valaki bárhol a világon kiejtette a nevét, mindenki tudta, hogy egy magyar labdarúgóról van szó. Nem tudok megbarátkozni azzal a ténnyel, hogy az Aranycsapatból mára csak ketten maradtunk Grosics Gyulával…
Buzánszky Jenő rengeteg emléket őriz Puskás Ferencről. – Számomra a legkedvesebb történet az, amikor Dorogon egymás ellen léptünk pályára. Az előző fordulóban egy hatalmas rúgást kaptam a lábamra, de a csonthártyagyulladás ellenére is vállaltam a játékot. Öcsi látta, hogy egy nagy kötést helyezek a sípcsontomra. Kérdezte, miért nem pihenek, hiszen válogatott meccs lesz a következő héten. Mondtam neki, hogy nem hagyhatom ki a mérkőzést, csapatomnak nagyon kellenek a pontok. Puskás maga köré hívta az összes kispesti labdarúgót, szépen tagoltan magyarázta nekik: „ha valaki megrúgja a Buzánszkyt, azt én fogom fenéken billenteni a lefújás után”. Nem is bántott senki. A Dorog 2-1-re legyőzte a Honvédot, és felépültem a válogatott meccsre is…
Szombaton Lennart Johansson, az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) elnöke levelet juttatott el a Magyar Távirati Irodához, amelyben egyebek mellett a következőket írta: „Tudtam a betegségéről és úgy gondoltam, fel vagyok készülve a rossz hírre, de nem voltam. Képtelen vagyok felfogni, hogy soha többet nem láthatom Puskás Ferencet, ettől hatalmas ürességet érzek, de gondolom rajtam kívül még sokan éreznek így.
A futballista Puskás már régen legenda lett. Ezzel a csodálatos bal lábbal minden rekordot megdöntött. Ő az egyetlen játékos, aki egyszer négy, kétszer pedig három gólt szerzett európai kupadöntőben. Mit fűzhetünk hozzá a statisztikáihoz: 84 gól 85 mérkőzésen a magyar válogatottban, 324 gól 372 találkozón a Real Madridban? Ezek a számok önmagukért beszélnek. Ennél azonban sokkal többről van szó. A fantasztikus mutatókat egy csodálatos ember érte el. „Puskás Ferenc egyszer azt mondta, ő sokkal jobban szereti a futballt, mint az életet. Sajnos az élete elmúlt, de a futball örökre szeretni fogja Puskás Ferencet.” AS Network
