A reform folytatódik
Tizenhat éve tart a vita az egészségügyi reformról, az egymást váltó politikai erők gyakran nyúltak ennek eszközéhez – állítja Kökény Mihály, a parlament egészségügyi bizottságának szocialista elnöke, aki ez idő alatt többször volt vezető tisztségviselő a szaktárcánál, s látta el a miniszteri feladatot is. Úgy látja, számos változás, reformlépés következett be az elmúlt években, csak ezek a lépések nem voltak elégségesek az egészségügy teljes átalakításához.
Véget kell vetni a túlélőmítoszoknak – állítja. Ezek között említette az egészségügyi ellátás ingyenességét, a korlátozás nélküli igénybevétel hitét a befizetett járulék ellenében. Kiemelte az emberek felelősségét személyes egészségük megóvásában, hiszen az egészség nem csak az egészségügyi ellátórendszeren és az állami garanciákon múlik. Ezért is fontos a népegészségügy szerepe, a betegségek megelőzésének előtérbe kerülése. Téved ugyanis, aki azt hiszi, hogy a több gyógyítás több egészséget jelent. Utalt az orvosok korlátlannak vélt szabadságára s arra is, hogy vannak, akik a piaci elemektől meg kívánják óvni az egészségügyet. Szerinte ez utóbbi elkerülhetetlen, ám szükség van a piac ellenőrzésére.
A jelenlegi finanszírozási struktúra nem felel meg sem a betegek szükségleteinek, sem a kórházak és rendelőintézetek működési feltételeinek. A jelenlegi teljesítményfinanszírozás a minél nagyobb betegforgalomra ösztönzi a fekvő betegeket ellátó intézményeket, és azokat is itt látják el, akiket járó betegként is lehetne kezelni. Nem felel már meg a szükségleteknek a több évtizede megcsontosodott egészségügyi struktúra sem, az érdemi változtatások sürgetők. Ám a politikai támogatás feltétele a fenntartható fejlődést igénylő valós szerkezeti változásokat jelentő program.
Meg kell határozni, mi és milyen feltételekkel jár közpénzért az egészségügyben. Ehhez ki kell alakítani az alapvető ellátási csomagot. Meghatározni azt is, mi vehető igénybe a járulékfizetés ellenében, s miért kell külön, esetleg kiegészítő vagy magánbiztosítás útján fizetni. A bizottsági elnök a tervek szerint jövőre létrejövő biztosításfelügyelettel kapcsolatban úgy fogalmazott: annak a biztosítottak jogvédelmét kell ellátnia. Az MSZP ragaszkodik ahhoz, hogy ez a felügyelet kormányhivatal legyen – tette hozzá.
A biztosítási modellváltás még hátravan, Európa-szerte vannak példák az egy- és a több-biztosítós rendszerre. A választás során azonban ügyelni kell arra, hogy a gazdagabb populáció ne válhasson ki a közfinanszírozásból. Az egészségbiztosító profiltisztítása is napirenden van. Megfontolandó az egészség- és ápoláscélú, nem szolidáriselvű előtakarékosság ösztönzése.
A helyettesítő magánbiztosítókról szólva Kökény Mihály azok pozitívumairól és problémáiról is beszélt. Előny, hogy több forrást vonz az egészségügybe, hogy minőségi szolgáltatást, hatékony működést kényszerít ki a kórházaktól, ugyanakkor számolni kell a jelentős adminisztratív és marketingköltségekkel. Mint mondta: a legolcsóbb magánbiztosítók – szemben például az OEP 1,5 százalék körüli működési költségeivel – 8-10 százalékot költenek e célra a közös kasszából.
A parlamenti bizottság elnöke is kitért a kórházi kapacitások átalakításáról szóló törvényjavaslatra. E szerint – egyelőre – 31 kiemelt, súlyponti kórház lenne az országban, és emiatt máris nagy a felháborodás. VG
