Az adóztatás jogszabályellenes
Nem valódi reformot, csupán egyes rendeletek törvényerőre emelését és a piaci szereplők megadóztatását hozza a parlamentben elfogadott gyógyszer-gazdaságossági törvény – jelentette ki Székely Krisztina, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke. A gyógyszerpiac alakulását alapvetően befolyásolja, ám modellezés hiányában hatását az élet mutatja majd meg. Két paragrafust idézett, amely előírja a forgalomarányos gyártói befizetést, és amely nem rabat, hanem adó – jelentette ki.
Az egyik a 12 százalékos befizetési kötelezettség a készítményekre jutó tb-támogatás alapján, de amennyiben a támogatott gyógyszerek után kifizetett tárgyévi támogatás – a különkeretes gyógyszerekre és a különös méltánylást érdemlő körülmények esetén gyógyszertámogatásra fordítható összeget nem tartalmazó – összege meghaladja a 287 milliárd forintot, akkor e kiadás többletfinanszírozása az egészségbiztosítási alap (ea) kezelőjének és a forgalomba hozatali engedélyek jogosultjainak a kötelezettsége. Az elnök asszony szerint ez egyedülálló, hiszen mértékét előre nem határozzák meg, márpedig így nem felel meg az adóval szemben támasztott behajthatóság feltételének. Számításaik szerint egyébként az ea kezelőjét várhatóan 5-6 százalék befizetési kötelezettség terheli majd, a többi a gyártókra hárul. További sarc a gyógyszer- és gyógyászati segédeszközöket forgalmazó cégek gyógyszer-ismertetői munkakörben foglalkoztatott dolgozói után évente fizetendő ötmillió forint, ez több, mint az ilyen munkakörben dolgozók éves fizetése a járulékkal együtt. Azt is kifogásolja Székely Krisztina, hogy a törvény előírja: „a gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-rendelés során az orvos a szakmai szabályok és a gyógykezelésre vonatkozó jogszabályok figyelembevétele mellett – a fogyatékos személyek számára is hozzáférhető és értelmezhető módon – köteles tájékoztatni a beteget a gyógyszeres kezelés alternatíváiról, az azonos hatóanyagú és gyógyszerformájú készítmények beteget terhelő várható költségei közötti különbségekről és a külön jogszabály szerinti helyettesíthetőség lehetőségeiről”. Ez az előírás kimondottan az olcsóbb szerek felírására ösztönöz, így a verseny eltűnik a piacról. Azt is kifogásolják az innovatív gyártók, hogy a törvény diszkriminációra ösztönzi a biztosítót azáltal, hogy előírja: a generikus orvosságok tb-listára kerüléséről az eddigi 90 helyett 60 nap alatt kell dönteni.
A még nem támogatott hatóanyagú készítmény pedig csak akkor részesülhet társadalombiztosítási támogatásban, ha „a kérelemben a gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultja által megjelölt termelői ár nem magasabb az Európai Gazdasági Térség más államaiban ténylegesen forgalomban lévő legalacsonyabb termelői árú ugyanazon vagy azonos hatóanyagú gyógyszer áránál”. Ez ugyancsak az olcsóbb szerek védelmét jelenti. VG
