Az MSZP a nagytőkések után fut, a Fidesz szocialista elvek után szalad
Morita Tsuneo Magyarországon élő japán közgazdász szerint Magyarországon a Kádár-rendszert naiv kincstári szocializmus jellemezte, míg a rendszerváltás után időszakra a kincstári kapitalizmus kifejezés illik.
"Magyarországon egy gyenge piacgazdaságon alapuló jóléti állam működik, vagy ahogy Kornai János fogalmazott a Kádár-rendszerről: koraszülött jóléti állam. Ez a rendszer lényegében nem változott mára sem. Valójában a nemzeti jövedelem a negyede-ötöde a fejlett jóléti államokénak, vagyis ez egy fejletlen piacon, alacsony nemzeti jövedelmen alapuló jóléti állam. Ez is akadályozza a valódi piacgazdaság kifejlődését" - hangoztatta a szakember a Népszabadságnak adott interjújában.
Morita szerint a két rendszerben a kincstári szemléletmód a közös: az, hogy a nép jólétét az állami költségvetés garantálja. "Ebben az esetben is naivitás a piacgazdaság megteremtéséről fantáziálni. Abnormális dolog, hogy az adó és a társadalombiztosítás aránya a GDP 40 százalékát is meghaladja. Ez a szint meglehetősen magas az európai országokhoz viszonyítva. Tovább nem is nagyon lehet emelni őket, miközben rövid távon mégiscsak szükség van rá a költségvetési hiány pótlására" - fejtette ki a Tateyama-csoport magyarországi szoftverfejlesztő cégének ügyvezető igazgatója.
Morita úgy véli, a megoldás az állami kiadások drasztikus csökkentése lehet. Ehhez szükség van a költségvetési intézmények - ideértve az egészségügyet, az oktatást, a nyugellátást - gyökeres reformjára van szükség.
A közgazdász szerint a pártok nem az eszméikért, hanem a hatalomért és az állami pénzek kezeléséért harcolnak. "Ebben az ideológiának nincs jelentősége, ezért van az, hogy az úgynevezett szocialista párt a nagytőkés politika után fut, az erősen antikommunista retorikát használó Fidesz pedig szocialista elvek után szalad."
A szakember kemény szavakkal illette Gyurcsány Ferenc kormányfőt is.
Morita kárhoztatta a magyar piacgazdaság működését is. Szerinte a magáncégek legkönnyebb üzleti tevékenysége nem a piacon folyik, hanem abban ölt testet, mekkora állami megrendeléseket tudnak "szakítani" maguknak. "Az állam adja a legnagyobb piacot, de ez nem valóságos piac. Úgy nem lehet fejleszteni a piacgazdaságot, hogy maga az állam a fő megrendelő, nem beszélve arról, az efféle "piacgazdaság" szinte tálcán kínálja a korrupciót" - véli a közgazdász. (Népszabadság)
