Csak részlegesen dolgozzanak nálunk a románok és a bolgárok

A Szociális és Munkaügyi Minisztériumban készített szakmai javaslat úgy véli, hogy Románia és Bulgária Európai Unióhoz csatlakozását követően, 2007-ben és 2008-ban Magyarország még ne biztosítson teljesen szabad munkavállalást e két állam munkavállalóinak, viszont könnyítse meg a munkavállalási engedélyek kiadását azokban a szakmákban és területeken, ahol nincs elegendő magyarországi munkaerő.

A szabályozás kialakításakor mérlegelni kell, hogy az egyenlő bánásmód elve miatt mindazt a munkavállalási lehetőséget, amit a román állampolgároknak biztosít Magyarország, azt a bolgár munkavállalóknak is garantálni kell.

A javaslat megjegyzi, hogy a két ország európai uniós belépéséig a régebbi tagországoknak - közöttük Magyarországnak - először csak a 2007-es és 2008-as években alkalmazott szabályozásról kell határozni. A szabad munkavállalás biztosítására hét éves átmeneti időszak áll a régi tagországok rendelkezésére. Ezt az elvet alkalmazták a korábbi bővítést követően a Magyarországgal együtt belépő országok állampolgáraira is. Az első két évet követően több ország a második, három éves szakaszban is fenntartotta a munkaerőpiac teljes korlátozását. Így például Ausztriában, Németországban csak munkavállalási engedéllyel vállalhatnak munkát a korábbi belépő országok állampolgárai.

Az első két éves korlátozást nem kell külön indokolni, a második, hároméves korlátozási időszaknál már szükséges magyarázat, a harmadik ismét két éves korlátozási időszak pedig csak különösen indokolt esetben tartható fenn.

A szakmai javaslat szerint fontos lenne egy kötelező regisztrációs rendszerrel követni a tényleges munkavállalást. A munkáltatóknak ezek szerint kötelező lenne minden külföldi foglalkoztatását bejelenteni. Ez a módszer a szabadabb munkavállalási feltételek esetén is lehetőséget adna a munkaerőpiaci feszültségek mérséklésére.

A könnyebb munkavállalást biztosító szakmák, területek listáját a magyar munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletek is rendszeresen véleményezhetik majd a javaslat szerint.

A román és bolgár munkavállalókra is vonatkoznak 2007-től az európai uniós szabályok. Ezek szerint a korábban számukra biztosított munkavállalási lehetőségek szintjéből nem lehet visszalépni. A nem európai unióból érkező munkavállalókhoz képest előnyben kell részesíteni a közösség tagországainak állampolgárait. Azok a munkavállalók, akik legalább egy éves folyamatos munkaviszonyt tudnak igazolni, a továbbiakban már szabadon vállalhatnak munkát.

A szakmai előterjesztés utal arra is, hogy milyen foglalkoztatási feszültségek lehetségesek Magyarországon. A tanulmány megjegyzi, hogy még a viszonylag stabil gazdasági növekedés sem eredményezi automatikusan a foglalkoztatott létszám növelését.

A 2000-es évet követően az évenkénti 4 százalék körüli gazdasági növekedés sem eredményezett például jelentősebb javulást a foglalkoztatottságban. A foglalkoztatottak 2003-as létszámbővülését leszámítva a többi évben gyakorlatilag stagnált ez létszám.

Az európai uniós támogatások miatt viszont a népesség nagyobb gazdasági aktivitása is feltételezhető Magyarországon, ez is a foglalkoztatási feszültségek irányába hathat.

Ugyanakkor a cégek körében végzett felmérés szerint 30-35 ezer álláshelyre a munkáltatók tartósan nem találnak munkaerőt.

E tényezők mérlegelését javasolja a tanulmány a román és bolgár munkavállalókra vonatkozó munkavállalási szabályok kialakításánál. (MTI Eco)