Gyurcsány: Olyan törénik, amely előzmény nélküli
Gyurcsány Ferenc, mai naplóbejegyzésében a Puskás emléke mellett a pénteki Államreform Bizottság üléséről is ír.
„Sokszor éri bírálat a politikát, a politikusokat, a mindenkori kormányt, hogy csak nagyon jelentős késéssel reagál kiérlelt szakmai felvetésekre, és állandó lemaradással küzd. Gyanítom, hogy sokszor igaza van a kritikusoknak. Most viszont valami olyasmi történik, ami azt gondolom, hogy csaknem előzmény nélküli. A pénteki Államreform Bizottság átfogó szakmai prezentációt hallgatott meg tudós emberek, szakértők előterjesztésében (az MTA kutatói, a Szegedi Tudományegyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem egy-egy kutatója mutatta be kutatásainak eredményét), majd vitatkozott arról, hogy mi is az oka a rendkívül alacsony foglalkoztatásnak. „
A miniszterelnök megpróbálja megfejteni, mi lehet az oka, hogy a foglalkoztatási ráta ennyire alacsony nálunk:
„Az, hogy Magyarországon a foglalkoztatási vagy aktivitási ráta jelentősen elmarad az Európai Unió átlagától, annyira közismert, hogy csaknem közhelyes. De ennek a pontos okai és összetevői kevésbé ismertek. Ha a számunkra legfontosabb kérdésre koncentrálunk, akkor onnan érdemes kiindulni, hogy Magyarországon a szakképesítéssel, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők foglalkoztatása lényegében megfelel az EU átlagnak, semmi lemaradásunk sincsen. Viszont a legfeljebb 8 általános iskolát végzett szakképesítéssel nem rendelkezők foglalkoztatása rendkívül alacsony. Huszonegynéhány százalék. Ez mintegy 20 százalékponttal alacsonyabb, mint az európai uniós átlag, és összesen, nagyságrendileg mondjuk harmada a felsőfokú végzettségűek foglakoztatásának. Ugyanakkor még azok között is, akik ismerik ezt a megdöbbentő adatot, van néhány félreértés. Az egyik, hogy itt roma problémával állunk szemben. Az adatok viszont nagyon világosan mutatják, hogy ez nem igaz. Magyarországon nagyjából 570 ezer legfeljebb általános iskolát végzett és a nyugdíjkorhatárt még el nem ért olyan felnőtt él, akinek nincs munkája, közöttük a romák aránya mintegy 30 százalék. Teljesen világos tehát, ez nem roma probléma. Tegyük hozzá: minden korosztályban a közel 20 százalékot képező, az általános iskolából további szakképesítés irányába el nem induló, vagy lemaradó gyerekek növekvő aránya a ’80-as évektől látszik. Az derül ki valamennyi vizsgálatból, hogy a közoktatásban ma a gyerekek 20-25 százaléka nem tanulja meg az alapkészségeket, az iskolai teljesítményekben a társadalmi különbségek szélsőséges mértékben tükröződnek vissza. A kiegyensúlyozott, nyugodt hátterű családokból érkező gyermekek teljesítménye sokkal-sokkal magasabb, mint a nehéz helyzetű, peremre szorult családok gyerekeié. Az iskolarendszer az otthonról hozott hátrányokat nem tudja csökkenteni, sőt mintha újratermelné a különbségeket.”
A miniszterelnök így folytatja: „Mély és átfogó elemzés van a kezünkben, ennek ugyanilyen mély és átfogó javaslatokat kell megérlelnie. Nem biztos, hogy megy ez máról holnapra. Nem biztos, hogy egy-két hónap alatt kidolgozhatóak a reális és megvalósítható válaszok. De érdemes azon gondolkodni, hogy kellő módon és kellő időben napirendre kell venni ezt a kérdést. Azért, mert a megoldás, ha meg is van, eredményt csak 10-15 év múlva fog hozni. Márpedig akkor ideje elkezdeni - az, hogy valaminek csak hosszú távon van megoldása, az éppen nem azt jelenti, hogy nem kell vele foglalkozni, hanem azt, hogy mielőbb foglalkozni kell vele, mert minden percért kár.” – vélekedik Gyurcsány Ferenc. (amoba.hu)
