BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Így néz ki az új traffipax az M1-en - Portré a vezetőről is

Magyarországon a személyi sérüléses közlekedési balesetek 30-35%-a a relatív-, illetve az abszolút gyorshajtás miatt következik be. Ezen túlmenően más okból bekövetkezett baleseteknél is sokszor kimutatható, hogy a sebesség helytelen megválasztásának is szerepe volt a baleset bekövetkezésében, vagy a személyi sérülések súlyosságának kialakulásában.

Köztudott, hogy a személyi sérülések súlyosságát elsősorban az ütközési sebesség befolyásolja. A balesetelemzési kutatások egyértelmű összefüggéseket mutatnak ki az ütközési sebesség és a személyi sérülések bekövetkezésének valószínűsége és a sérülések súlyossági foka között.

Az egyre fejlettebb biztonsági rendszerekkel felszerelt járművek sem nyújtanak azonban olyan védelmet, mely a személyi sérülések bekövetkezésének az ütközési sebesség növekedésével hatványozottan emelkedő kockázatával lépést tudna tartani.

A járművek sebességének ellenőrzésére a különböző rendőri szervek országszerte 121 db radaros vagy lézeres készüléket használnak. Ezek közül 44 db van járművekbe beépítve, 76 db műszer állványról és gépkocsiból is használható. 

Somogy megyében az elmúlt évben indult el egy kísérlet a fixen telepített sebességellenőrző eszközökkel kapcsolatban egy radaros készülékkel és kettő dobozzal. A kísérlet jó eredményeket mutatott, ezért ebben az évben újabb doboz került beszerzésre és telepítésre ehhez a készülékhez. Kezelői beavatkozás-, felügyelet nélküli működésre tehát csupán ez a berendezés volt alkalmas.

A kedvező tapasztalatok alapján a rendőri erők kiváltása, a 24 órás működés biztosítása, az Európai Unióban egységesülő ellenőrzési módszerek honosítása érdekében újabb kettő sebességellenőrző berendezés beszerzésére került sor. Ezek a műszerek is radaros elven működnek, képesek az elhaladó és a közeledő járművek sebességét hitelesen mérni és dokumentálni, megkülönböztetni a személygépkocsikat és a tehergépkocsikat éjjel-nappal, teljesen automatikusan, kezelői beavatkozás nélkül.

Ezek az újonnan rendszerbe állított berendezések tehát egy kísérlet keretében az M1-es autópályán vannak telepítve.

Négy helyszínen (10+800, 17+000, 63+800 és 104+200 km szelvényekben) lettek felállítva olyan klimatizált dobozok, amelyekbe a kettő db sebességmérő berendezés bármelyike elhelyezhető. A telepítési helyek előtt mindkét irányban az úttestek mindkét oldalán „Radar kontroll” feliratú jelzőtáblák lettek kihelyezve.

 
Az eszközök beszerzésére és elhelyezésére az Állami Autópálya Kezelő Zrt. szakmai és anyagi támogatásával valamint az ORFK Országos Balesetmegelőzési Bizottság forrásainak felhasználásával közbeszerzési eljárás útján került sor mintegy 30-35 millió Ft értékben. 

Annak érdekében, hogy a gyorshajtók elleni fellépés eredményesebb legyen, a sebességellenőrző berendezések felé közeledő járműről és vezetőjéről szemből készítünk felvételeket. A fényviszonyoktól függően olyan digitális felvételek készülnek ezekkel a készülékekkel, melyek alapján a gépkocsivezető arca felismerhetővé válik.

Az elkészült felvételek lementése vezeték nélküli hálózaton keresztül is történhet anélkül, hogy a berendezéshez oda kellene menni. Ez különösen fontos, ha figyelembe vesszük, hogy a készülékek kísérleti jelleggel az M1-es autópálya úttesteit elválasztó úgynevezett zöldsávban, a szalagkorlátok között vannak elhelyezve. (orfk)

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.