Persányi a "fiskális ökológia" megerősítéséről
A miniszter jelezte, hogy a környezetvédelmet egyre inkább pénzügyi összefüggésben is vizsgálni kell, mert enélkül nehéz környezeti szempontból helyes döntéseket hozni. Utalt arra, hogy a zöldérdekek általában ellentétesek a gazdaság fő trendjeivel.
Persányi Miklós a fiskális ökológia jó példájaként említette a közelmúltban elkészült brit Stern-jelentést, amely a jelek szerint felértékeli és felgyorsítja a klímaváltozás elleni küzdelmet. A közgazdasági elemzés a globális felmelegedés kapcsán fenyegető veszélyek árát, illetve azok megelőzésének költségeit számszerűsíti.
A miniszter szerint az országnak a fenntartható fejlődési pályára álláshoz a különböző ágazati politikákban meg kell jeleníteni a környezetvédelem szempontjait. Mindehhez növekvő társadalmi támogatottságot jelent, ha a környezettudatosság felértékelődik - fűzte hozzá.
Úgy vélte, történelmi esélyt jelentenek a környezetvédelem számára az elkövetkező évtized környezeti infrastruktúra fejlesztései, és a különböző uniós előírások teljesítése. A hulladékgazdálkodási és szennyvízkezelési rendszerek kiteljesedése nyomán környezeti minőségjavulás várható, fellendülhet a magyar környezetvédelmi ipar és környezetbarátabb mezőgazdaság alakulhat ki.
A miniszter az első környezetvédelmi törvény megalkotásának 30. évfordulója alkalmából összegezte az elmúlt évtizedek ellentmondásos környezetvédelmi trendjeit. Beszámolt arról, hogy a 70-es évekhez képest mára a termelés környezetkímélőbb, a fogyasztás viszont környezetterhelőbb lett.
Szólt arról, hogy a környezetvédelemben az elmúlt 30 évben áthelyeződtek a súlypontok, miután a direkt környezetszennyezések visszaszorultak,és globális környezeti gondok jelentek meg. Jelezte: van előrelépés a savas esők és az ózonlyuk elleni küzdelemben, a klímaváltozás megfékezése ugyanakkor egyelőre megoldatlan. (MTI Eco)
