Stratégia a zaj ellen

A tervek szerint a jövő év júliusáig elkészül a főváros és az agglomerációjába tartozó 21 település stratégiai zajtérképe. Ez lesz hivatott arra, hogy felmérje: hol milyen – elsősorban a közlekedésből fakadó – zajterhelés éri a lakosokat.

Még 2004-ben született meg – egy 2002-es uniós direktíva és a módosított magyar környezetvédelmi törvény felhatalmazása alapján – a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló kormányrendelet, amely előírja, hogy stratégiai zajtérképet kell készíteni a nagyobb városokban (és agglomerációjukban). Elsőként (2007. júliusig) ott, ahol 250 ezernél többen laknak – tehát Magyarországon értelemszerűen Budapesten –, majd a következő lépcsőben, 2012-ig a 100 ezresnél nagyobb népességű településeken. Ezt követően kell az adott helységeknek a zajcsökkentést elősegítő intézkedési tervet kidolgozniuk. Az önkormányzatok 2005. május 30-án kötöttek együttműködési megállapodást, amelyben rögzítették a projekt előkészítésében, illetve megvalósításában való részvételi szándékukat.

Egy ilyen térkép elkészítése nem olcsó mulatság: a közösen pályázó települések végül is valamivel több mint 680 millió forint támogatást nyertek el a környezetvédelmi és infrastruktúra operatív program (kiop) keretéből. Ennek 75 százalékát az Európai Regionális Fejlesztési Alap, 25 százalékát pedig a hazai központi költségvetés biztosítja. Ez az öszszeg teljes egészében fedezi a projekt értékét, így az érintett önkormányzatoknak nem kell saját forrást erre a célra felhasználniuk.

Mint a környezetvédelmi tárcánál megtudtuk, az unió azért szorgalmazza a zajtérképek elkészítését, hogy egységes kép alakulhasson ki a városok zajvédelmi állapotáról. Eddig ugyanis más-más módszerek alapján mérték fel ezt a környezetkárosító forrást. A cél az, hogy közösségi stratégia készülhessen a probléma megoldására.

Egyébként az unió nem határozott meg közös határértékeket, csak célértékeket, ezek figyelembevételével kell az adott településeknek meghozniuk a jónak látott döntéseket. Az irányelvek közé tartozik, hogy öt éven belül intézkedni kell a zajterhelés csökkentéséről ott, ahol ez 10 decibelnél magasabb, s tíz év áll rendelkezésre a szükséges döntések meghozatalára, ahol ennél kisebb.

A modellezésen alapuló – s ötévenként felülvizsgálandó – zajtérképeken elsősorban a közlekedés, azaz a közút, vasút, repülőtér, villamos, valamint a nagyobb ipari létesítmények zaja „jelenik meg”. Ehhez háromdimenziós digitális térképekre van szükség, s olyan szoftver is kell, amely képes például azt is kiszámítani, hogy adott feltételek mellett mekkora a zajterhelése egy-egy lakóépületnek. VG