Gönczöl: a rendőrség is hibázott, a média is felkészületlen volt

A rendőrség hibázott a Kossuth téren és az MTV-székház ostromakor is, de a  magyar média is felkészületlen volt az események professzionális  közvetítésére - állapította meg a Gönczöl Katalin büntetőjogász  vezette bizottság, amelynek jelentését kedden tették közzé.

A Kossuth téren szeptember 17-én, a miniszterelnöki beszéd egy töredékének nyilvánosságra kerülése után kezdett tüntetés nem  volt bejelentett rendezvény, és a rendőrség utóbb tévesen  minősítette választási gyűlésnek. A rendőrség az ezt követő napokban  is tévesen minősítette a Kossuth téri rendezvényeket választási  gyűlésnek, illetve - a kampánycsend idején - kulturális  rendezvénynek. Feloszlatásuk helyett hosszú, jogilag bizonytalan  alapokon nyugvó tárgyalásokba kezdett önjelölt szervezőkkel. Ezek a  jogalkalmazási hibák bátorítást jelentettek az erőszakosan fellépők  számára - olvasható a jelentésben. 

A 2006. szeptember 18-án kezdődő demonstrációsorozatban jelentős  számban vettek részt a rendőrség által már ismert radikális,  jobboldali csoportosulások tagjai, közöttük futballhuligánok is. 

A rendőrség jogszerűen lépett fel az MTV-székház védelmében.  A  budapesti rendőrfőkapitányt azonban súlyos szakmai felelősség  terheli a jogellenes támadás elhárításának sikertelensége miatt. Nem  álltak rendelkezésre a szükséges védőeszközök, nem megfelelően  tervezték és alakították ki a kommunikációs rendszert. Felmerül az  Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) helyszínen jelen lévő helyettes  vezetőjének szakmai felelőssége is.

Az október 23-i eseményekhez kapcsolódóan a bizottsági jelentés  rámutat, hogy aggályos volt Fidesz helyszínválasztása a  nagygyűlésre. A helyszínt a rendőrség tudomásul vette. Ez is  hozzájárulhatott ahhoz, hogy nem sikerült megakadályozni az  agresszív csoportosulások és a békés demonstrálók keveredését.

A jelentés kiemeli azt is, hogy azok a szélsőjobboldali  szervezetek, amelyek az eseményeket megelőzően még valószínűleg  elszigetelve működtek, október 23-ára már hálózatot hoztak létre, és  kapcsolatot találtak különféle politikai, társadalmi szervezetekhez  is. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján feltehető, hogy a  békés tüntetésről távozó és az erőszakos csoportosulások tagjai a  szervezett randalírozó csoportok szándékának megfelelően keveredtek  össze.

A rendőrség időben egyeztetett az október 23-i Fidesz-rendezvény  szervezőivel, a gyűlés alatt pedig a közeledő agresszív csoportokra  is felhívta a figyelmüket. A műsorvezető azonban az ünnepség  befejeztével nem tájékoztatta az egybegyűlteket arról, mi folyik a  közelben, hanem csak arra hívta fel őket, hogy hagyják el a  rendezvény helyszínét. A rendőrség nem felel a tömegoszlatás során  okozott sérülésekért - állapítja meg a jelentés.  Az október 23-án  alkalmazott erőszak a támadó tömeg létszáma miatt szükséges volt. Ám  egyes rendőrök fellépése túllépte a jogszerűen alkalmazható erőszak  határát, mert agresszióra, illetve ellenállásra már képtelen  személyekkel szemben is erőszakos módon jártak el. A jogszabály  előírásaival ellentétes, hogy az október 23-án intézkedő rendőrök  egy részén nem volt azonosító, sőt közülük sokan maszkot viseltek -  teszi hozzá a jelentés.

A bizottság rámutat, hogy Magyarországon nem megfelelő a  tömegoszlatás eszközrendszere.

A testület célszerűnek tartaná, ha az ORFK az október 23-i  eseményekkel kapcsolatban is végezne szakmai vizsgálatokat. 

A 2006. augusztus 20-i tűzijátékkal kapcsolatos események és a  szeptember-októberben történtek azt mutatják, hogy a rendőrség és a  katasztrófaelhárítás nem megfelelően készült fel a tömegesemények  kezelésére. A bizottság javaslatai között szerepel, hogy  tömegoszlatásra kizárólag erre kiképzett, összeszokott és  felkészített egységeket lehessen bevetni.

Megfelelően szabályozni kellene a tömegeket mozgósító  sportrendezvények jogi és közbiztonsági rendjét - olvasható az  ajánlások között. 

A testület szerint a média kevéssé járult hozzá a társadalmi  látásviszonyok tisztulásához, az autonóm ítéletalkotás feltételeinek  megteremtéséhez, a demokrácia tanulásának folyamatához.

A bizottság megállapítja, az országgyűlési választásoktól  kezdődően a verbális agresszió folyamatosan erősödött, és egyre  inkább a miniszterelnök személyére összpontosult. A szelídebb  "kifütyülés" és kísérőjelenségei hamarosan mind gátlástalanabb  versengéssé váltak, vetélkedéssé abban, ki tud "nagyobbat", vagyis  sértőbbet, gyalázkodóbbat mondani a miniszterelnökről.

A sokféle indíték mozgatta tömegakciók 2006. szeptember 18-tól  kezdve egyetlen, világos és konkrét politikai célkitűzés jegyében  homogenizálódtak: alkalmas okként vagy csupán ürügyként használva az  őszödi beszédet, rövid úton revideálni kívánták a parlamenti  választás eredményét - olvasható. 

A Gönczöl-bizottság leszögezi azt is, hogy a miniszterelnök  szenvedélyes fellépése a hazudozás ellen a hazugság szó gazdag  jelentéstartalma miatt alkalmas volt a közfigyelem koncentrálására  és a tömegakciók irányának kijelölésére. (MTI)