Gönczöl: Az egész politikai osztály felelős a kialakult helyzetért

A 2006 szeptemberében és októberében kialakult helyzetért eltérő mértékben felelős az egész politikai osztály, a felelősségben osztozik a  közszolgálati média, valamint a társadalomtudományos értelmiség is -  olvasható a kedden nyilvánosságra hozott Gönczöl-jelentésben.

A jelentés előzményeket és okokat vizsgáló fejezete szerint a 2006. szeptember-októberi zavargásokat több tényező okozta. Ilyen  a régmúltban gyökerező sérelmi nemzettudat, a kormány új  politikájának meghirdetése által kiváltott félelem, a politika rossz  kommunikációja, és az ellenzék kormánybuktató szándéka. Mindehhez  hozzájárultak  aktuális események, így a miniszterelnök őszödi  beszédének szelektív nyilvánossá tétele. A demonstrációkra jó  alkalmat szolgáltatatott 1956 félévszázados évfordulója is.

A jelentés elemzi a magyar társadalmi és politikai életet a  második világháborútól 2006 végéig. Külön kitér a társadalmi és  gazdasági átalakulásra, a mai parlamenti pártok kialakulására és  szemléletbeli változásaikra. 

A bizottság jelentése rámutat: a rendszerváltás után sokan  lecsúsztak, mások felemelkedtek, és a magánosítás, a vagyonosodás a  társadalom számos csoportjából méltatlankodást váltott ki. Az  elégedetlenséget az táplálja, hogy a rendszerváltáshoz fűzött  várakozások és illúziók jelentős része nem teljesült, a  beteljesedett remények ténye (EU-tagság, pályázati lehetőségek)  viszont széles rétegekben nem tudatosult.

A bizottság megállapítja: nem tisztult le a nemzettudat sem,  magának a nemzetnek a meghatározása is vita tárgyát képezi. A  demokrácia fogalmáról olyan elképzelések terjednek, amelyek szerint  a parlamentáris demokrácia leváltható az utca feltételezett és  ellenőrizhetetlen demokráciájával. Egyes csoportok elhagyatottsága  problémákat gerjeszt a társadalom összességére nézve. Ezek között  vannak a gyerekek és ifjak, valamint egyes kistérségi közösségek. A  korábbi összetartó, szocializáló intézményes keretek széthulltak,  újak alig keletkeztek. A fiatalok nagy része kallódik, és szilárd  kapcsolatok híján könnyen csapódik akár demonstrációkhoz is. 

A rendszerváltás idején a politikai pártok vezetői többnyire  tájékozatlanok voltak saját áramlatuk modern megfogalmazása terén.  Emellett a kezdetektől fogva egészen 2006-ig működött a félelem  attól, hogy a szükséges, mélyre hatoló reformokkal magukra  haragítsanak széles társadalmi rétegeket, és ezzel veszélyeztessék  kormányzati helyzetüket - teszi hozzá a jelentés.

"A hosszú idő óta ható tendenciák és az aktuálisan felmerülő  okok, indokok és ürügyek indulatot és agresszivitást gerjesztő  gócait a Fidesz vezető csoportjának a politikája rendezte össze  egységesnek látszó, a valóságban azonban távolról sem egységes  jelenséggé" - állapítja meg a bizottság. 

A média felelősségéről szólva a jelentés kiemeli, hogy az írott  és elektronikus médiában gyakran van példa az elfogultságra, de arra  is, hogy e vádat elkerülendő, tényleges elemzés helyett felületi,  illetve elszigetelt jelenségeket továbbít. 

Az előzményeket és okokat vizsgáló rész ajánlásai között  szerepel, hogy a tudománypolitikai pályázati rendszerben élvezzenek  megkülönböztetett figyelmet a nemzetfogalom tisztázásáról szóló  egyeztetések, a magyar társadalom jelenlegi struktúrája és  problematikája, valamint a demokráciaértelmezések és viták.

A testület tagjai egyebek mellett javasolják, hogy a kormány  dolgozza ki az ifjúsági politikát, és hozzon létre tárcaközi  bizottságot az ifjúsági kérdések áttekintésére és javaslatok  kidolgozására. 

A bizottsági jelentés szerint a kormányzati kommunikációban  nagyobb hangsúlyt kellene kapnia Magyarország új nemzetközi  helyzetének, az EU-tagság jelentőségének. A reformokról is több és  részletesebb tájékoztatást kellene kapnia a társadalomnak - teszi  hozzá a jelentés. (MTI)