Kőkemény kritika Sólyomról a Gönczöl-jelentésben

A tavaly őszi zavargások hátteréről, következményeiről készített jelentésben azt írják: a 2006. szeptember-októberben  kezdődött politikai válság alkalmat nyújtana a tartalmilag  nagyjában-egészében bevált, de "legitimitási hiányosságokkal terhes"  alkotmány helyzetének rendezésére, olyan módon, hogy a parlamenti  pártok az új alkotmány elfogadásával bizonyíthatnák a válságközeli  helyzet megoldására irányuló készségüket.

Veszélyesnek tartja a jelentés a jelenlegi választási rendszert  abból a szempontból, hogy a győztes párt akár egyedül is kétharmados  többséget szerezhet, ezzel tetszése szerint, konszenzuskényszer  nélkül alakíthatja a későbbi alkotmányos berendezkedést. A bizottság  szerint ez az időzített bomba mindaddig ketyeg, amíg megegyezés nem  születik legalább az alkotmányalkotás és -módosítás szigorúbb  szabályairól.

A jelentés összehasonlítja a 2006. szeptember-októberi  zavargások és a taxisblokád körülményeit. Mint olvasható, a  taxisblokád két vonatkozásban különbözött a mostani  elégedetlenségtől, melyet Gyurcsány Ferenc miniszterelnök "beismerő  vallomásának" nyilvánosságra hozatala váltott ki. A civil taxisok  maguk kezdeményezték és szervezték meg az akciót, még akkor is, ha  mind az akkori köztársasági elnöknek, mind az ellenzéki SZDSZ akkori  elnökének voltak a taxisokkal szimpatizáló gesztusai. Ezzel szemben  a mostani demonstrációsorozatban két ellenzéki párt aktív szerepet  játszott - állapítják meg.

Rámutatnak arra is: a taxisblokádnak az erőszaktól tartózkodó  békés résztvevőit törvényi kegyelemmel mentesíteni lehetett az  elkövetett jogsértések miatti felelősségre vonás alól, ami nem lehet  megoldás a Szabadság téri és más erőszakos bűncselekmények elkövetői  esetében.

A jelentés szerint a köztársasági elnöknek a konfliktus  megoldására tett, az erkölcsi válságot hangsúlyozó, hatásköre  határait feszegető, egyoldalúságtól sem mentes kísérletei alkalmasak  voltak hamis képzetek keltésére, és nem járultak hozzá az  alkotmányos helyzet javulásához.

A köztársasági elnök 2006 szeptemberében és októberében  elmondott beszédei közül kiemelik az államfő azon megnyilatkozását,  amelyben helyesnek ítélte a bizalmi kérdés felvetését a  miniszterelnök részéről, de egyúttal felhívta "a frakciók figyelmét  arra, hogy az Országgyűlés a bizalmi szavazással arról is dönteni  fog, hogy a miniszterelnök megengedhető eszközöket használt-e az  országgyűlési választások megnyerése érdekében". 

A bizalmi kérdés tartalmának ezzel az önkényes értelmezésével az  államfő nyilvánvalóan nem valamely alkotmányos jogkörét gyakorolta -  teszik hozzá. Véleményük szerint az a körülmény, hogy Sólyom László  helyeselte a bizalmi szavazás tényét, míg a Fidesz  olcsó trükkről  beszélt, azt igazolja, hogy az elnök viselkedését a válságban  alapvetően nem a Fidesz mozgatta, hanem mindenekelőtt saját, erősen  morális alapú politika-felfogása. 

A Gönczöl-bizottság leszögezi: morális elvek nem  transzformálhatók alkotmányossági ítéletekké a parlamentáris  demokrácia állapotáról. "Vagyis feltéve, de meg nem engedve, hogy az  államfőnek igaza volt, abból nem következik, hogy a  Gyurcsány-kormány legitimitása alkotmányjogi értelemben  megkérdőjelezhető volna" - fogalmaznak. Márpedig a köztársasági  elnöknek a parlamenti többséghez intézett, semmilyen alkotmányos  jogkörével alá nem támasztható felhívása a bizalom megvonására ezt a  látszatot keltette - olvasható a jelentésben.

A rendőrségről szólva a jelentés felhívja a figyelmet arra, az  Állami Számvevőszék és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal 1994-től  végzett ellenőrzései szerint Magyarországon a növekvő költségvetési  kiadások ellenére a rendőrség feladataival nem arányos költségvetési  tervezés és a korszerűtlen rendészeti struktúra zavarokat okoz. Ez  magyarázza a hatékonyság alacsony szintjét.

Véleményük szerint hiányzik a rendőrség működésének valódi civil  kontrollja, és a rendszerváltás óta nem jött létre sem szorosan vett  rendőrségi, sem rendészeti kormányzati stratégia.

A bizottság azt javasolja, hogy az országos feladatok ellátása  elsődlegesen a nagyobb harcértékű Rebisz révén valósuljon meg,  amelynek felszereltségét korszerűsíteni kell, és a csapat tagjaként  tevékenykedő rendőr számára gondoskodni kell olyan felszerelésről,  amely az azonosíthatóságot biztosítja. (MTI)