Készítsenek szabadságtervet!

Itt a nyár, a szabadságolások ideje. A munkavállalók nagy része ezekre a hónapokra időzíti a pihenést. Nem egy termelő nagyvállalatnál gyakorlat, hogy a dolgozóit egy időben, egyszerre szabadságolja, sőt ma már némely hivatal is a nyár bizonyos időszakában csak ügyeleti rendszerben, úgymond takaréklángon üzemel. A cégek többségénél azonban nem „húzhatják le a rolót” egy-két hétre, a szabadságok kiadása ezért kellő megfontolást, ha úgy tetszik, „rákészülést” igényel a munkáltatótól, illetve együttműködést követel mindkét féltől – mondta Horváth Gyula ügyvéd, a Dr. Hidasi és Társa Ügyvédi Iroda munkatársa. A szabadságolási szabályok ugyanis meglehetősen bonyolultak, nehezen is tarthatók be maradéktalanul. Alapszabály, hogy a szabadságolás gyakorlatilag a munkáltató döntési jogköre, kiadásának időpontját is ő határozza meg, de a munkavállaló előzetes meghallgatása alapján. A munkavállaló az alapszabadságának csak egynegyedével rendelkezik, például a húsz napból mindössze ötöt kell kiadni az ő igényének megfelelően, illetve kötelezően. Ez az egyik olyan rendelkezés, amellyel kapcsolatban a munkáltató – amennyiben gazdálkodása és a munka menete megengedi – elnéző a munkavállaló javára. Sok helyen már bevált rendje van a szabadság kiadására vonatkozó megbeszéléseknek, és hasznos dolog az előzetes megállapodásoknak megfelelően szabadságolási tervet is készíteni. Ez a leghatékonyabb módja a szabadságolási csúcsidőszak zökkenőmentes lebonyolításának, annak, hogy ne legyen fennakadás a munka menetében, és a dolgozói érdekek se sérüljenek – tanácsolta Horváth Gyula.

Fontos – ám megint csak nem teljességgel érvényesülő – szabály, hogy a szabadságot legfeljebb két részletben kell kiadni, s ettől csak akkor lehet eltérni, ha a munkavállaló azzal egyetért. A gyakorlat ugyanis többnyire merőben ellentmond a törvényi előírásnak. Mindennapos eset, hogy a munkáltató a munkavállaló egyetértése nélkül is kettőnél több részletben adja ki a szabadságot. Máskor ez egyébként találkozhat a dolgozó kifejezett igényével is. Sokszor pedig nincs is egyéb megoldás, mint a több részletben történő kiadás.

A szabadságot a tárgyévben kell kiadni. Rendszerint munkáltatói érdekek diktálják azonban a szabadság következő évre való átvitelének gyakorlatát, amellyel az idén április óta már csak megszorításokkal lehet élni. A törvény rögzíti, hogy csak kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a munkáltató működési körét közvetlenül és súlyosan érintő okból vihető át a következő esztendőre a rendes szabadság, annak is csak egynegyede, amelyet március 31-ig ki kell adni. Ha pedig kollektív szerződés rendelkezik erről, akkor június 30-ig lehet ezt megtenni.

Eddig sokkal egyszerűbben lehetett átvinni a szabadságokat a következő évre. Sok munkáltatónál három-négy évre visszamenőleg is bennragadtak alkalmazotti szabadságok, amelyeket gyakorlatilag már nem tudnak kiadni, arra pedig a törvény szerint továbbra sincs lehetőség, hogy ilyen esetben a munkáltató pénzben váltsa meg azt, még akkor sem, ha ezzel a munkavállaló egyetértene – figyelmeztetett Horváth Gyula. Az is igaz, hogy az új szabályozás hagyott kiskaput is, nevezetesen a munkáltató működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok miatt – különösen baleset, elemi csapás továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetve elhárítása érdekében – a rendes szabadság egynegyedénél több is átvihető a következő esztendőre.

Ha a szabadság kiadásának rendjében megállapodtak a felek, ezt a munkáltató önkényesen nem változtathatja meg. Természetesen más a helyzet, ha erre nyomós oka van. Kivételesen, fontos érdekből vagy a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő okból joga van a munkáltatónak arra is, hogy megszakítsa a munkavállaló pihenését, hazarendelje őt szabadságáról, ilyenkor azonban annak minden ezzel kapcsolatos költségét és esetleges kárát meg kell térítenie. KK

Új szabály, hogy ha valamely rendkívüli személyes okból, például váratlan családi körülmény miatt kényszerül szabadságra, akkor legfeljebb egy évben öszszesen három napot, három alkalommal kivehet úgy is, hogy azt 15 napon belül jelzi.

Ennek indokoltságát utólagosan igazolnia kell.

Új szabály, hogy ha valamely rendkívüli személyes okból, például váratlan családi körülmény miatt kényszerül szabadságra, akkor legfeljebb egy évben öszszesen három napot, három alkalommal kivehet úgy is, hogy azt 15 napon belül jelzi.

Ennek indokoltságát utólagosan igazolnia kell.-->