Ünnepi nyitás Berlinben
Ma este lesz a Collegium Hungaricum Berlin (CHB) új épületében a ház ünnepélyes átadása, az esti, hivatalos megnyitón többek között Hiller István oktatási és kulturális miniszter, Anette Schavan szövetségi oktatási és kutatási miniszter mond beszédet, valamint Masát András, a CHB leköszönő igazgatója és Can Togay, az új igazgató. Az ezt követő programban szerepel Frankie Látó hegedűművész, a Keller Quartet és Esterházy Péter, s hallható-látható ifj. Kurtág György hang-zene projektje. Az est zárásaként Palya Bea énekes ad kvintettjével koncertet.
Holnap pódiumbeszélgetést tartanak az új CHB-ban egyebek között egymás kultúrájának megismeréséről, a múltfeldolgozásról, a kulturális kapcsolatok jövőjéről. Délután Kertész Imre olvas fel németül Valaki más című kötetéből. A Collegium Hungaricum Berlin május eleji bokrétaünnepe és mai átadása keretbe foglalja az idei németországi magyar évadot, az Ungarischer Akzent sokszínű eseménysorozatát, így az átadáshoz kapcsolódó programokkal zárul az évad.
A berlini CH felépítése az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) legnagyobb beruházása az utóbbi években, de ahogy Hiller István a ház májusi bokrétaünnepsége kapcsán tartott sajtótájékoztatón már elmondta: itt megéri beruházni, hiszen Berlin ma a kortárs kultúra és Európa egyik legfontosabb szellemi központja. Ráadásul ennél jobb adottságú helyet elképzelni sem lehetett volna, hiszen a ma megnyíló CH a város szívében található, a világhírű Pergamon és a Bode Múzeumtól két percre, a Humboldt Egyetem és Berlin pezsgő főutcája, az Unter den Linden közvetlen közelében.
A berlini CH ezzel valójában hazaköltözött, hiszen ezen a telken állt a korábbi Collegium Hungaricum is. Klebersberg Kuno kezdeményezésére 1923-ban Rómában, majd 1924-ben Berlinben és Bécsben nyílt Collegium Hungaricum, igaz, a berlini 1945-től 1973-ig nem működött. Utána Kelet-Berlinben nyílt meg, s mostanáig is ott, az Alexanderplatz közelében működött, siralmas állapotban lévő házban, amely elavult és drága volt, a havi bérleti díja 20 ezer euróra rúgott. A magyar állam 1997-ben visszakapta a német államtól a régi telket, majd a magyar kormány 2003-ban döntötte el, hogy felépíti itt az új CHB épületét. A beruházás költsége ötmillió euró, ám ezt nem egy összegben és nem most kell az építtető magyar államnak kifizetnie. A 30 évig fizetendő részlet havonta körülbelül 30 ezer euró lesz.
Bár voltak viták a 2003-as kormánydöntés előtt, ha nem kezdődött volna meg az építkezés, a telek 2005 végén visszaszállt volna Berlin szövetségi államra, márpedig egy ilyen telek elvesztése óriási luxus lett volna. Az új és korszerű, ötemeletes CH bruttó 3163 négyzetméretén, modern belső terekben van például multifunkcionális rendezvényterem, kiállítótér, könyvtár, dolgozó- és vendégszobák sora. Az építész, Peter Schweger nevéhez jelentős épületek kötődnek Németországban. Érdekesség, hogy 1942 és 1956 között Budapesten élt, itt tanult építészetet, de a tanulmányait már Zürichben fejezte be. A tervezéskor a klasszikus környezetet és a Bauhaus magyar és német hagyományait vette figyelembe.
Ezen a területen három helyrajzi számon lévő telket egyesítettek (a teljes telek a magyar államé), s ezek között akad olyan, amelyre önállóan nem adtak volna építési engedélyt. Így viszont a beruházás generálkivitelezője, a Hochtief a teljes területen építkezhetett. Információink szerint a Hochtief 100–140 négyzetméteres luxuslakásokat tervez még ide, s az intézet mellett álló iroda- és lakóházból finanszírozza a CH építését.
Az utcaszinten lévő kávézó és étterem működéséből befolyó bevétel a CH-nál marad majd, tehát a részét képezi annak az összegnek, amit a magyar állam bérleti díjként fizet a Hochtiefnek. Márpedig valóban forgalmas, központi fekvésű helyről van szó, ahol az arra sétáló turistákra és a Humboldt Egyetemen tanuló diákokra is lehet számítani. A remények szerint az épület kitűnő elhelyezkedésének és a modern belső tereknek köszönhetően a termek kiadásából szintén származhat majd bevétel.
A berlini épület megnyitásával záruló németországi magyar évad költségeit jelentős részben, de nem egyedül fedezte az Oktatási és Kulturális Minisztérium, mivel a programokat szervező magyar iroda német kulturális intézményekkel közösen alakította ki az eseményeket, s így a költségek is megoszlottak. Erdődy Orsolya irodavezető tájékoztatása szerint az évadra az OKM 2006-ban és 2007-ben öszszesen 540 millió forintot fordított, ehhez a német partnerek körülbelül ugyanennyit tettek hozzá. Az Ungarischer Akzent programjai között szerepeltek például olyanok is, amelyeket a Bipolar német–magyar kulturális együttműködések nevű program támogatott (ez a Német Szövetségi Kulturális Alapítvány, a Kulturstiftung des Bundes kezdeményezésére jött létre), a Bipolar a 2006/2007-es évadban 32 közös terv megvalósítását támogatta összesen kétmillió euróval.
