A hivatal "packázásai" – Korrupció és 40 perces várakozás

Draskovics Tibor tárcanélküli miniszter egy siófoki konferencián szögezte le: tarthatatlan helyzet, hogy a rendszerváltás óta a közigazgatás költségei 50 százalékkal nőttek, az ellátás színvonala viszont ezzel arányban nem javult. A Miniszterelnöki Hivatalnak a terület reformjával kapcsolatban készített felmérése alapján Magyarország a GDP-jének jóval nagyobb részt költi a közigazgatás finanszírozására, mint más Európai Uniós tagországok, a költségek legnagyobb részét a bérek teszik ki. Jó hír viszont, hogy a megkérdezett ügyfelek szerint a közszolgáltatások színvonala némileg javult, a válaszadó úgy vélik, a közigazgatási szervek jobban teljesítenek, mint részben állami tulajdonú cégek.

Az elégedetlenség az ügyintézés költségei, és a várakozás tekintetében mutatkozik meg: az átlag magyar polgár megközelítőleg negyven percet tölt el minden hivatalos ügyintézés alkalmával. Míg a válaszadók a korrupció hagyományos formájával, azaz a kenőpénzzel aránylag ritkán élnek, a megkérdezettek több mint fele kapcsolati rendszerét, "rokonait" veszi igénybe az ügyintézés meggyorsításához. A vállalatok esetében a korrupció aránya rosszabb: az ügyfelek 15 százaléka megvesztegetéssel jutott előbbre, a kenőpénzek elsősorban az állami támogatások elnyerésekor, illetve az építési hatósággal való tárgyaláskor kerültek elő.

A hivatalok megítélését felmérő listát a családgondozó szolgálat vezeti, a legnépszerűtlenebbek a munkaügyi központok, a negatív vélemény tekintetében azonban a Földhivatal, és az APEH is igen "előkelő" helyet ért el.