Elemeire esett Gyurcsány tisztasági csomagja
Utóbbiaktól vélhetően teljes egészében eláll az MSZP. Utóbbi egyébként abban érdekelt, a Fidesz vizitdíj, kórházi napidíj, tandíj ügyében kezdeményezett referendumáról az idén már ne dönthessen az Országgyűlés. A köztisztasági hadjárat pillanatnyi sikert hozott ugyan Gyurcsány Ferencnek, de már semmiféle politikai haszonnal nem kecsegtetnek az ügyek. Ezek között van olyan, amelyet a szocialisták már le is kértek a parlament napirendjéről, így nem kerül sor a képviselők javadalmazásának újraszabályozására. A Fidesz nem kívánt hozzájárulni ahhoz, hogy akár papíron is növekedjen a honatyák bére.
Elképzelhető, az öt elemből álló csomag másik kétharmados eleme nem jut hasonló sorsra: a párt- és kampányfinanszírozásról szóló javaslat ugyan szintén lekerült a napirendről, de azért, mert itt tovább tárgyalnak. Egy tegnapi megbeszélésen a szocialisták azt javasolták, a kampánytámogatás állami összegét a jelenlegi mandátumonként megszabott 1egymillió helyett választókerületenként 10 millió forintban szabják meg. Így az országos listát állítani tudó erők a költségvetésből 1,76 milliárd forintot kapnának, ezt megduplázhatnák személyes adományokból. Így 3-4 milliárd forint lehetne a törvényes kampányköltség. Az MSZP azonban kész arra is, az állami támogatás összegét levigyék 6-7 millió forintra választókerületenként, így megnőne az adományok aránya. A pártok csak a választásokat megelőző 21. naptól kezdve hirdethetnének a médiumokban, a kormány azonban az utolsó három hétben már nem élhetne ezzel az eszközzel. Ebben a témában így az idén már nem lesz zárószavazás. Az öt javaslatból egyébként egyet már kipipálhat a miniszterelnök, a parlament az ellenzék támogatásával elfogadta a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről szóló törvényt. Ez a közszolgálatban állókra, a közpénzek felhasználásával kapcsolatos tevékenységet folytatókon túl kiterjed az ügyészekre és a közjegyzőkre is, s nekik határozza meg a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszegésének következményeit s a vagyongyarapodási vizsgálat menetét.
Még nem tudni, milyen karriert futhat be az állami vezetők javadalmazásának nyilvánosságáról szóló előterjesztés. Hétfőn a kormányoldal a Fidesz hasonló tartalmú indítványát lekérte a napirendről a zárószavazás előtt, hogy a két javaslatot összedolgozzák. „Európa legszigorúbb összeférhetetlenségi” szabályáról nagy a csönd, ez a tervezet jövő héten érkezik el a módosító indítványokról szóló szavazásig.
Vélhetően csak jövőre derül ki – ha a kampányfinanszírozás ügye is eldől –, a törvények hogyan is „aránylanak” a népszavazáshoz. A kormányfő azt mondta korábban, ha a parlamentben nem talál támogatókra, a néphez fordul. Míg a kormány szerint Gyurcsány Ferenc továbbra is elszánt, s a képviselői javadalmazás, a főállású képviselőség, a pártfinanszírozás ügyében kitart a referendum mellett, a szocialisták szerint egyik kérdésben sem lesz népszavazás. Ez szerintük felesleges, értelmetlen s indokolatlan politikai stratégiai szempontból: túlzott szavazási hajlandóságra ösztönözhet.
