BUX 41,779.48
+0.74%
BUMIX 3,950.99
+1.32%
CETOP20 1,976.81
+0.33%
OTP 9,904
-3.75%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+1.14%
-0.61%
ZWACK 17,050
0.00%
0.00%
ANY 1,620
+1.25%
RABA 1,180
+2.16%
-4.29%
-0.24%
+6.16%
-0.92%
OPUS 188.8
+2.61%
+11.11%
-0.74%
0.00%
+2.74%
OTT1 149.2
0.00%
+3.54%
MOL 2,700
-0.59%
0.00%
ALTEO 2,390
+1.70%
-9.09%
+0.40%
EHEP 1,590
+4.95%
0.00%
+0.64%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.20%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
-0.47%
0.00%
+1.48%
+5.71%
+4.38%
+2.48%
GOPD 12,700
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
+4.09%
NAP 1,190
+1.54%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Közélet

Éljen 140/90 alatti vérnyomással!

Magyarországon minden második halálesetért a szív- és érrendszeri betegségek felelősek, az ismert kockázati tényezők közül a magas vérnyomás a leggyakoribb – a felnőtt lakosság jelentős részét, mintegy 3,5 millió embert érintő – betegség. Tudományos vizsgálatok támasztják alá, hogy a 140/90 Hgmm alatti célvérnyomásérték elérésével számottevően – akár felére, negyedére – csökkenthető a szövődmények kialakulása és a betegek ezzel összefüggő halálozási kockázata.

Felismerve a probléma népegészségügyi jelentőségét, 2005 tavaszán a Magyar Hypertonia Társaság „Éljen 140/90 alatt!” címmel átfogó oktató és beteg-együttműködést segítő szakmai programot indított, amely – immár a lakosságnak szóló programelemekkel is bővülve – meghirdetése óta a Szív- és Érrendszeri Betegségek Megelőzésének és Gyógyításának Nemzeti Programja részeként működik, amelyet a Novartis Hungária Kft. támogat.

A program három éve alatt elért eredmények felmérése érdekében a társaság csaknem 20 ezer kezelt hipertóniás beteg adatain alapuló felmérést készített 2007-ben, amelyet a továbbiakban az induláskor, 2005-ben mért adatokkal vetünk össze.

A 140/90 Hgmm-es célérték elérése 2005 és 2007 között egyértelműen javult. Míg 2005-ben a betegek csupán 39 százaléka érte el a célértéket, addig 2007-ben már a 44 százalékuk mondhatja el magáról ezt. Másként fogalmazva, két év alatt újabb ötvenezer hipertóniás beteg esetében – ez Eger lakosságával közel megegyező nagyságú populáció – sikerült elérni a 140/90 alatti célértéket, ezáltal jelentősen javítva a betegek életkilátásait. A magyar orvosok szakmai felkészültségét és a program hatékonyságát jól jelzi, hogy a hasonló mértékű javuláshoz az Egyesült Államokban több mint öt évre volt szükség. A jelek szerint a nőbetegeknek e területen jobb a terápiás együttműködésük. Körükben a célértéket elérők aránya is magasabb, és feltűnő, hogy a két év alatt mért javulás mértéke a nőbetegeknél több mint a kétszerese a férfiak körében tapasztaltaknak.

A regisztereredmények vizsgálata rámutatott, hogy kezd egymástól elválni a jól kezelt és együttműködő, valamint a nem jól kezelt vagy nem együttműködő magas vérnyomásos betegek csoportja, hiszen akik elérték a célértéket, azoknak az áltagos szisztolés vérnyomása 126 Hgmm, míg a célértéket el nem érők vérnyomásátlaga 151 Hgmm körül alakul.

Továbbra is elkeserítőek viszont a cukorbetegségben vagy a cukorbetegséget megelőző állapotban (prediabétesz) lévők vérnyomáseredményei. Annak ellenére, hogy a diabéteszeseknél még nagyobb jelentősége van a célérték elérésének, a 140/90 Hgmm-es értéket az emelkedett vagy már kóros vércukorértékkel küzdők az átlagnál is kisebb arányban érik el. Természetesen a kétéves munka eredménye itt is tetten érhető, hiszen a szigorúbb – például kifejezetten ismert cukorbetegség esetén alkalmazandó – célérték elérése a cukorbetegek körében mintegy 15 százalékkal növekedett, azonban a cukorbetegség „előszobájában” tartózkodók egyáltalán nem részesülnek megfelelő kezelésben.

Ez azért is fontos, mivel a saját kórelőzményeket firtató kérdésre minden negyedik válaszadó (24 százalék) a cukorbetegséget említette, amely ezzel a leggyakoribb kórelőzmény. Minden ötödik beteg említette a mellkasi fájdalmat, 12 százalék az érszűkületet, 6,5 százalék az infarktust, 6 százalék a vesebetegséget, és közel 5 százalék a szélütést. A két adatfelvétel szerinti bontásban vizsgálva a témát csak egyetlen helyen látható érdemi változás, a stroke (szélütés) kórelőzmény említése mintegy 25 százalékkal csökkent. Mivel ennél a betegségnél egyértelműen a magas vérnyomás az elsődleges kockázati tényező, így ez kiemelkedően értékes előrelépés.

Már a két évvel ezelőtti vizsgálatnál is látszott és most is igaz, hogy a testtömegindex átlagos értéke a vizsgálati populációban igen magas (28,6 kg/m2), és minden korcsoportban kivétel nélkül meghaladta a túlsúlyos kategória 25-ös határértékét. A helyzet érdemben az idén sem változott, de ezúttal a kapott értékek nagysága szerinti bontásban is vizsgáltuk az adatokat.

Ennek alapján elmondható, hogy továbbra is csak a betegek egynegyedénél mérhető normális érték, miközben minden második megvizsgált betegnek 27 és 35 közé esik a testtömegindexe. Az is elgondolkodtató, hogy 40 és 65 év között minden korcsoportban az átlagérték magasabb volt, mint 29.

Az esetek felében mértek normális vércukorszintértéket, mintegy 16,5 százalékban már emelkedett volt az érték (prediabétesz), az esetek egyharmadában (33,12 százalék) pedig már a 7,0 mmol/l-es határérték egyértelmű túllépését figyelték meg (diabétesz). A BMI növekedésével párhuzamosan az éhomi vércukorszint értéke mintegy egyharmadával nőtt meg.

Kedvező fejlemény viszont, hogy az eltelt két évben a magas vérnyomásban szenvedő betegek körében csökkent a metabolikus szindróma előfordulása. A nemek közötti eltérés azonban talán itt a legnagyobb, hiszen míg a vizsgált férfiak kevesebb mint felénél (49 százalék) volt jelen e betegség, addig a nők több mint kétharmada (68 százalék) érintett e problémakörben.

Az elmúlt két év eredménye az is, hogy – bár a legmagasabb szív- és érrendszeri kockázati kategóriába tartozók aránya változatlan – a két esztendeje még közepes kockázati kategóriába tartozók egytizedénél csökkenteni lehetett a kockázatot. A felmérés adatait támasztották alá az októberben megrendezett hipertóniahét eredményei is.

Az „Éljen 140/90 alatt!” program immár másodszor megrendezett eseményének, a hipertóniahétnek az volt a célja, hogy az érintettek hét napon keresztül – reményeink szerint természetesen azt követően is – folyamatosan törődjenek a magasvérnyomás-betegséggel, és kezelőorvosukkal együttműködve érjék el és hosszú távon is tartsák meg a 140/90 Hgmm alatti célvérnyomásértéket.

A hipertóniahét során négy vidéki városban szakorvosok tájékoztató előadásait hallgathatták meg az érdeklődők a betegségről, szövődményeiről, a megelőzés és a kezelés lehetőségeiről, valamint hasznos életviteli tanácsokat is kaphattak. A programot ingyenes vérnyomás-, koleszterinszint-, haskörfogat-, testsúly-, és – a kezdeményezés aktuális céljával (figyelemfelhívás a magasvérnyomás-betegség és a már meglévő vagy kialakuló cukorbetegség kapcsolatára) összhangban – vércukorszintmérések egészítették ki az előadások helyszínein, illetve Budapest, Debrecen, Győr, Pécs és Szeged bevásárlóközpontjaiban.

A szűrések, mérések során összesen közel ezer fő vett részt az eseményeken, valamint az erre a célra rendszeresített, alapdíjas telefonszámra közel hétszáz, vérnyomásértékről tájékoztató SMS érkezett.

Az így megadott vérnyomásértékek 23 százaléka volt a 140/90 Hgmm-es célvérnyomásérték fölött, s ez lényegesen jobb arány, mint a hipertóniaregiszter adatainak elemzése során nyert 55 százalék. Az, hogy az SMS-ben beküldött vérnyomásértékek 77 százaléka alatta maradt a kívánatos értéknek, feltehetőleg összefügg azzal a ténynyel, hogy a vérnyomásukat otthon is rendszeresen ellenőrzők általában jobban odafigyelnek kezelésükre.

Mindezek alapján egyértelműen kijelenthetjük, hogy az „Éljen 140/90 alatt!” programot a jövőben is folytatni kell.


A szerző a Magyar Hypertonia Társaság elnökhelyettese

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek