Képzést minden korosztálynak!
Vegyes képet mutat az UNESCO felmérése, amellyel a hét éve indult Képzést mindenkinek! program jelenlegi állását vizsgálták. Ezzel a mottóval öszszesen 146 állam kötelezte magát 2000-ben arra, hogy elér bizonyos képzési célokat. Ezek között szerepelt az is, hogy 2015-re az adott országok ingyenes alapképzést adnak a gyerekeknek. Az UNESCO a szegényebb államokban az iskolalátogatásnál lát előrelépést, illetve a lányok és a fiúk egyenjogú kezelésében, ennek ellenére bírálja azt a jelenséget, hogy – részint a magas költségek miatt – igen egyenetlenül oszlanak meg a tanulási esélyek.
A jelentés alapján 2005-ben világszerte a gyerekek 87 százaléka járt általános iskolába, négy százalékkal több, mint 1999-ben. Mindenekelőtt a Szaharától délre fekvő országokban értek el jelentős eredményeket, ott az iskolalátogatás 36 százalékkal nőtt. Ugyanakkor sok államban tandíjat kell fizetni, ez egyes esetekben a családi jövedelmek harmadát is felemészti. Drámai a helyzet azokban az afrikai országokban, ahol polgárháborúk dúltak. Mozambikban és Angolában a lakosság kétharmada még mindig írástudatlan. Az UNESCO szerint a föld minden ötödik lakója analfabéta, kétharmaduk nő. Ezen a jobb felnőttképzés segíthet. Néhány afrikai országban az AIDS megtizedelte a tanítókat, gyakran csak képzetlen segédtanítók foglalkoznak a gyerekekkel – áll az UNESCO-jelentésben, amely alapvetően optimista abban a tekintetben, hogy 2015-re meg lehet valósítani a kitűzött célokat.
Optimizmusra adott okot több államban, így Magyarországon is az ún. PIRLS-vizsgálat, amely a tíz év körüli gyerekek olvasási képességeit méri. Ez nem azonos a PISA nevű átfogó vizsgálattal. A közzétett PIRLS-eredmények szerint az alsó tagozatos magyar gyerekek minden ellenkező híreszteléssel szemben még szeretnek olvasni. A magyar szülők – szintén minden ellenkező híreszteléssel ellentétben – sokat foglalkoznak otthon a gyermekeikkel, különösen az iskolakezdés előtti években. Tavaly a negyedik osztályos általános iskolás diákok körében elvégzett felmérésben csupán négyen előzték meg Magyarországot. A javulás az öt évvel ezelőtti vizsgálathoz képest szignifikáns, hazánk nyolc ponttal jobb eredményt ért el – hangsúlyozta Hiller István oktatási miniszter.
Bár a középiskolásokat érintő PISA felmérés korábbi eredményei letaglózóak voltak, a PIRLS nemzetközi szövegértési felmérésen 9-10 éves kisdiákjaink már másodszor szerepeltek biztatóan, negyven ország „versenyében” a 9. helyet szerezték meg. Ezen a vizsgálaton ennél jobban csak Oroszország, Hongkong, Luxemburg és Kanadából Alberta tartomány szerepelt. Hasonló eredményt produkált tíz oktatási rendszer, többek között Szingapúré, Olaszországé, Svédországé, Németországé és Hollandiáé. A felmérés szerint a nemzetközi átlagnál jobbak az eredményeink az irodalmi jellegű szövegeknél, a tudományos jellegűekkel ellentétben.
Sikeresek voltak a tanulóink az értelmezést, összefoglalást és értékelést igénylő feladatoknál, a lányok és a fiúk által elért eredmények között az átlagnál kisebb volt a különbség. Az is kiderült, hogy a magyar diákok többet olvasnak, mint a nemzetközi átlag. A tanulók olvasás iránti attitűdje és olvasói önképe ez utóbbi szintjén mozgott. A tárca vezetője szerint a javulás az olvasási és a szövegértési képességek megerősítésére hozott intézkedések eredménye. A miniszter ugyanakkor óvatos optimizmussal beszélt. Mint mondta, optimista, mert a felmérés egyértelműen alátámasztja az eddigi intézkedések sikerességét, azonban óvatos, mert ez nem a közoktatás egésze. Ez utóbbi jogosnak tűnik, mert a PISA felmérés – ez a 15 évesek kompetenciáit vizsgálja – előzetes eredményei szerint Magyarország helyzete alapvetően nem változott. A számunkra kiábrándítóan végződött korábbi PISA vizsgálatokhoz képest siker, hogy a diákok számos, oktatási ügyekben mintaként szolgáló fejlett ipari állam tíz év körüli tanulóinál jobban teljesítették a feladatokat; a kilencedik helyet érték el a nemzetközi rangsorban.
A magyar diákok 551 pontot kaptak a tavaly lebonyolított tesztsorozatban. A pontszám jócskán meghaladja az 500 pontos PIRLS-átlagot. Hazánk tanulóit a rangsorban az Orosz Föderáció, Hongkong, a kanadai Alberta, Szingapúr, a kanadai Brit Kolumbia, Luxemburg, a kanadai Ontario, valamint Olaszország előzi meg. Közvetlenül mögöttünk Svédország, Németország, Hollandia, Belgium, Bulgária és Dánia végzett. (Kanada egyes államai külön-külön szerepeltek a tesztben.)
A felmérést irányító Boston College vezetői Magyarországot azon államok között említik, amelyek jó eredményt értek el, és 2001-hez képest jelentős fejlődést mutatnak. A hazai tízévesek között öt éve a lányok még sokkal jobb eredményt értek el, mint a fiúk, mára azonban ez is megváltozott: az átlageredményük alig magasabb a fiúkénál.
A mostani vizsgálat újra megerősítette, hogy az olvasás-szövegértés jobban megy azoknak, akikkel szüleik az iskolaérettség előtt is nyelvi játékokat, éneklést, versmondást gyakoroltak, vagy éppen mesét olvastak. Az is kiderült, hogy jobb olvasási eredményt érnek el azok a gyerekek, akiknek a családja sok könyvet tart otthon. LJ
