Óvnak és költséghatékonyak a védőoltások
Az oltások széles körű használatával nagyon sok súlyos betegséget lehetett megszüntetni, köztük a gyermekbénulást, a fekete himlőt, illetve igen jelentősen vissza lehetett szorítani a torokgyíkot, a tetanuszt, a kanyarót.
Az emberiség állandó versenyt folytat a kórokozókkal. Az antibiotikumok csak átmeneti megoldást jelentenek, mivel előbb vagy utóbb rezisztencia alakul ki ellenük. Ha sikerül is csatát nyernünk a kórokozókkal szemben, csak átmenetileg lélegezhetünk fel, hiszen a természet hamarosan válaszol. Ez azt jelenti, hogy új kórokozók jelennek meg, amelyek ellen új harcot kell indítanunk. Ezért azt mondhatjuk, hogy az igazi megoldást egy kórokozó ellen az oltással történő eradikáció jelenti.
A pneumococcust, amely a Streptococcus pneumoniae nevű baktérium rövidített elnevezése, már az 1800-as évek vége óta ismerik. Több mint 90 típusa ismert, de közülük csak néhány okoz súlyos, akár halálos kimenetelű megbetegedést. A baktérium évente több mint 700 ezer öt év alatti gyermek halálát okozza világszerte. Hazánkban hasonló időszakban több mint 50 gyermek szenved súlyos fertőzést s egy részük maradandó károsodást, netán meghal a megbetegedések következtében. Különösen veszélyeztetettek a két hónapos–kétéves korú csecsemők. Ez a baktérium olyan betegségeket okozhat, mint az agyhártyagyulladás, a vérmérgezés, a tüdő- és a középfülgyulladás. Jelenleg hazánkban az agyhártyagyulladás vezető kórokozó, és ugyanez mondható el a középfül- és a tüdőgyulladásról is. Sajnos a hazai epidemiológiai adatok korlátozottak, mivel jelenleg csak a pneumococcus okozta agyhártyagyulladás bejelentendő betegség. Magyarországon 2007 januárjától a kiemelten magas rizikójú gyermekek részére 70 százalékos társadalombiztosítási támogatással írható fel a pneumococcus elleni vakcina, de le kell szögeznünk, hogy ettől nem várható széles átoltottság. Pedig a vakcináció igazi hasznát és egyben értelmét a közösség szempontjából kellene vizsgálnunk. Nem tudni, mi lett volna, ha csak a rizikócsoportba tartozó gyermekeket oltottuk volna például a gyermekbénulás ellen. A pneumococcus elleni oltással kapcsolatban megfigyelték, hogy a széles körű bevezetést követően nemcsak az oltott csecsemőknél, hanem az oltást nem kapott időseknél is jelentősen csökkent e betegségek előfordulása: a 65 év felettiek esetében több mint 64 százalékkal.
A pneumococcus elleni vakcina ajánlott oltásként 16 ezer forintba kerül, ám a táblázatból kiderül, hogy a direkt, azaz a kezelés költségeit és az indirekt, azaz a szülők kieső munkaóráinak költségeit figyelembe véve az oltás beadása költséghatékony. A pneumococcusfertőzések gyakorisága, a szövődmények súlyossága, valamint a kedvezőtlen antibiotikumrezisztencia-viszonyok szükségessé teszik a megelőzést, s erre a védőoltás az egyetlen hatékony módszer. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) a konjugált (összetett) pneumococcus elleni vakcina felvételét javasolja a tagországok nemzeti immunizációs programjába. A világ 21 országában – közülük 12 az Európai Unióhoz tartozik – a csecsemőkori pneumococcus elleni vakcináció már a nemzeti immunizációs program része.
Az 1990-es években hazánk az elsők között vette fel a kötelező oltások közé a HiB-vakcinát, példát mutatva a többi nemzetnek a járványügy területén. A 21. századi Magyarországnak újra lehetősége van arra, hogy a pneumococcusvakcináció terén is vezető szerepet töltsön be a régióban.
A szerző az Országos Gyermek-egészségügyi Intézet főigazgatója, gyermekgyógyász, infektológus szakorvos
