BUX 42,896.59
+2.36%
BUMIX 3,980.35
+0.50%
CETOP20 1,992.63
+1.63%
OTP 10,775
+1.84%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
+3.46%
+0.56%
+0.20%
ZWACK 17,450
-0.29%
0.00%
ANY 1,640
0.00%
RABA 1,165
0.00%
+3.56%
0.00%
0.00%
+0.46%
OPUS 194.2
+0.52%
+5.88%
-0.61%
0.00%
+5.87%
OTT1 149.2
0.00%
+3.05%
MOL 2,870
+1.27%
-0.75%
ALTEO 2,380
-0.42%
0.00%
+3.83%
EHEP 1,465
-10.94%
-0.70%
-0.76%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+2.11%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
+0.48%
+0.37%
+3.45%
0.00%
-0.31%
+10.71%
GOPD 12,700
+40.80%
OXOTH 3,740
+1.08%
+0.45%
NAP 1,228
+0.16%
+22.22%
-0.96%
Forrás
RND Solutions
Közélet

Rosszul jártak, változást várnak a patikák

Egy évvel ezelőtt lépett hatályba a gyógyszer-gazdaságossági törvény. Az elmúlt időszak már alkalmas arra, hogy a meghirdetett célokat és a tapasztalható tendenciákat összevessük. Az egészségügyi tárca a parlamenti bizottság részére készített elemzése a történéseket kedvezően értékeli, a folyamatok mélyebb összefüggései azonban sokkal árnyaltabb képet mutatnak. Írásunkban a patikapiac liberalizálására és a gazdasági folyamatokra összpontosítunk.

Az első tíz hónapban 103 gyógyszertár kapott működési engedélyt (kb. 5 százalékos patikaszám-növekedés), és legalább másfélszer ennyi gyógyszertár-létesítés engedélyezési eljárása indult meg. A 103-ból 79 gyógyszertár 20 ezer főnél népesebb településeken nyílt, ahol eddig is kielégítő volt a patikaellátottság. Az új gyógyszertárak jellemzően bevásárlóközpontokban, forgalmi centrumokban nyílnak. Az ötezernél kisebb lakosságszámú településeken mindössze négy új gyógyszertár létesült. A vidéki kistelepülések gyógyszerellátása tehát nem javult. A további gyógyszertárnyitásokkal, a fiók- és kézigyógyszertárak romló gazdasági feltételek miatti háttérbe szorulásával a különbségek további növekedése prognosztizálható.

Nem sokkal jobb a helyzet a nyitvatartási idő, illetve az ügyelet vonatkozásában sem. Folyamatos nyitva tartást vagy állandó ügyeletet senki sem vállalt, az egyidejűleg ügyeletet ellátó gyógyszertárak száma egy év alatt nem változott. Az újonnan nyíló egységek túlnyomó többsége üzemgazdasági megfontolásból heti 60 óra körüli nyitvatartási idővel működik. A városokban eddig is ez volt a jellemző szolgálati idő. A marketingeszközök használata minden gyógyszertártípusban fokozódik, és több száz patika kapcsolódott be a gyógyszerészi gondozási szakmai programokba. A növekvő szakemberhiány azonban már kikezdi a gyógyszerészszakmai szolgáltatások színvonalát.

A patikaliberalizáció a piacra lépés tőkeszükségletét piaci adatok és becslések szerint majdnem egy nagyságrenddel csökkentette, ezzel párhuzamosan a korábban működő patikáknál jelentős értékvesztés könyvelhető el. A patikaláncok terjedése mellett új gyógyszertár-működtetési technikák is kialakulnak (franchise, stratégiai partnerkapcsolat nagykereskedő és gyógyszertárak között). Az újonnan létesült egységek tulajdonosai között a fiatal gyógyszerészek „nem rúgnak labdába”, aggasztóan sok viszont az olyan patikát működtető vállalkozás, amelynek tulajdonosi körében offshore cégek vannak. Szaporodnak azok a kezdeményezések is, amelyek közvetlenül vagy közvetett módon orvosokat és gyógyszertárakat vonnak közös tulajdonosi irányítás alá. Ezt a folyamatot kormányzati támogatással meghirdetett kistérségi projektek is erősítik.

A drasztikus térítésidíj-növekedésre a lakosság a gyógyszerfogyasztás jelentős csökkentésével válaszolt: 2006-hoz viszonyítva a közforgalmú gyógyszertárak körében 12 százalékkal csökkent a bruttó gyógyszerforgalom. A támogatott gyógyszerforgalom értéke az első tíz hónapban több mint 16 százalékkal csökkent, miközben a lakossági co-payment növekedés meghaladta a 20 százalékot. A változások 1–10 hónapon belüli dinamikájáról elmondható, hogy az utolsó két hónapban az ártámogatás szintje az előző évihez képest 22 százalékos visszaesést mutat. A képet tovább árnyalja, hogy erre az időre esik a kórházi kapacitások csökkentése is, ami az eddig fekvőbeteg-gyógyintézetben ellátott betegek egy részét a járóbeteg-ellátásba tereli, s ezeknek a többlet-gyógyszerfogyasztása is megjelenik a romló adatokban. A forgalomcsökkenésben a térítési díjak növelése mellett jelentős szerepet játszott a reálbér 5,6 százalékos mérséklődése. Ma még nem lehet tudni, hogy a gyógyszerfogyasztás csökkenése hogyan hat a morbiditási és a mortalitási adatokra.

A gyártók folyamatos árcsökkentéseit részben a fogyasztás visszaesésének megállítása, részben a cégek közötti növekvő árverseny motiválta.

A gyógyszertárak is rosszul jártak a változásokkal. A forgalomcsökkenéssel megegyező mértékű (mintegy 12 százalékos) árréstömeg-csökkenésen túl a működő egységek számának gyors növekedésével is szembe kell nézniük. Az új patikák az év végére a forgalom 6-7 százalékát is elvihetik, a kórházi közforgalmú gyógyszertárak forgalmi részaránya szintén dinamikusan nő, és ma már ehhez hasonló nagyságrendű forgalmi részesedéssel bírnak. Az új patikák a gyógyszerészek elcsábításával bérspirált indítottak el, ami az inflációs ráta feletti költségnövekedést indukál, és a mostani instabil viszonyok közepette nagyon veszélyes trendeket erősít. A gyógyszertáron kívüli forgalmazás részaránya egyelőre nem haladja meg az egy százalékot. Az év elején a nagykereskedők egyoldalúan változtattak a szerződési feltételeken, és a gyógyszertárakat az árcsökkentések miatti folyamatos készletátértékelési veszteség is sújtja. Mindeközben az Európai Unió összehasonlíthatatlanul legalacsonyabb árréseivel dolgoznak, ez a fogyasztói árhoz viszonyítva nem éri el a 14 százalékot. Az egészségügynek ez a nagyon fontos alrendszere egy év alatt méltánytalanul nehéz helyzetbe került. Egyéb tényezőkkel együtt ezen okok játszanak szerepet abban, hogy év közben már kb. 50 gyógyszertár ellen indult felszámolási eljárás, és az év végére több száz lesz az üzemgazdasági értelemben veszteséges egységek száma.

A gyógyszerpiac tehát tudatos politikai és egészségpolitikai döntések következtében szűkül, és nem az egészségmutatók javulása miatt. A gyógyszer-gazdaságossági törvény hatálybalépése után egy évvel tehát több ponton merül fel a változtatás igénye, a tömeges gyógyszertári csődök elkerüléséhez hathatós beavatkozásra van szükség. El kellene érni, hogy valódi többletszolgáltatások vállalásával lehessen új patikát nyitni. A vidéki gyógyszerellátást érdemi anyagi ösztönzőkkel kellene segíteni, mert a kormányzat által tervbe vett mozgó gyógyszertárak a jelenleginél rosszabb minőségű szolgáltatások nyújtására lehetnek csak alkalmasak. Újra kellene gondolni a gyógyszertár-működtetésben szóba jöhető tulajdonosok körét. Anyagi eszközöket kellene biztosítani a szakmai szolgáltatások (pl. gyógyszerészi gondozás) nyújtásához. Nem halasztható tovább a gyógyszertárak gazdasági helyzetének rendezése sem, mert ennek híján az ágazatot rövid időn belül az öszszeomlás fenyegeti.


A szerzők: dr. Bodrogi József közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerész Kamara alelnöke

A patikapiaci liberalizáció célja

Javuljon a kistelepülések gyógyszerellátása az újonnan létesülő gyógyszertárak révén

Növekedjék a gyógyszertárak nyitvatart. ideje és az ügyeletes gyógyszertárak száma

A verseny révén javuljon a gyógyszertári szolgáltatások minősége

A fiatal gyógyszerészek gyógyszertártulajdonhoz juthassanak

Növekedjék a gyógyszertárak nyitvatart. ideje és az ügyeletes gyógyszertárak száma

A verseny révén javuljon a gyógyszertári szolgáltatások minősége

A fiatal gyógyszerészek gyógyszertártulajdonhoz juthassanak-->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek