Új lehetőségek előtt a magyar űripar
A csúcstechnológiai felzárkózás kulcsát adhatja Magyarország számára, ha képes lenne bekapcsolódni a Galileo európai műholdas navigációs projekt megvalósításába – hangsúlyozta egy minapi sajtóbeszélgetésen Barsiné Pataky Etelka, az Európai Parlament néppárti képviselője. Az uniós tagállamok a múlt héten adták áldásukat a Galileo finanszírozási tervére, amelynek értelmében – a magántőke kihátrálása után – a 3,4 milliárd eurós költségvetés egészét közösségi forrásból teremtik elő. A projekt végrehajtását az Európai Bizottság koordinálja majd, és a megvalósításban az Európai Űrügynökség (ESA) viszi a vezető szerepet.
A megállapodás nyomán a Galileóhoz kapcsolódó első közbeszerzési felhívásokat már az idén közzétehetik, így Barsiné szerint Magyarország számára ez az utolsó pillanat, hogy beszálljon a versenybe. A Galileo európai parlamenti témafelelőse azt javasolja, hogy a kormány haladéktalanul állítson fel egy stratégiai csoportot, amely feltérképezhetné a hazai űripar lehetőségeit a kutatás-fejlesztési és a beszállítói oldalról egyaránt. A kormány szerint a szervezésben és a lobbizásban segíthetné a magyar cégek bekapcsolódását az EU első közösségi projektjébe, és ennek sikere a magyar tudomány és technológia presztízsének szempontjából is fontos fegyvertény lenne.
A Galileo program keretében 2013-ra egy 30 műholdból és 2-3 földi központból álló rendszer épülne ki, amely a jelenleg Európában is használt amerikai GPS-nél lényegesen pontosabb helymeghatározást tenne lehetővé. Magyarországon a 35 éves űrkutatási múlt eredményeképpen megvan az a tudás és tapasztalat, amely lehetővé tenné versenyképes termékek előállítását a Galileo számára – véli Solymosi János, az Űrkutatási Tudományos Tanács tagja. Példaként többek között a fedélzeti energiaellátó, szimulációs és adatgyűjtő berendezéseket, illetve a földi infrastruktúrához szükséges konvertereket, dekódereket említette, mint amelyek gyártásában a magyarok jó esélyekkel indulhatnának.
A 2004 márciusában útjára indított és a tervek szerint a Csurjomov–Geraszimenko üstököst 2014-ben elérő Rosetta üstökösszonda leszállóegységének elektronikája majdnem teljes egészében magyar fejlesztés – tette hozzá a közelmúltban elért sikerek illusztrálására Solymosi. Magyarország azonban jelenleg is fontos beszállítója az indiai űrkutatási ügynökségnek, amely jövőre tervezi egy holdszonda fellövését; Indonézia számára a szökőárak előrejelzésére hivatott műholdak kifejlesztésében vesznek részt magyar cégek, és szoros az együttműködés Koreával is.
Solymosi különösen fontosnak nevezte, hogy Magyarország már a földi infrastruktúra kiépítésében is részt vegyen. Ezzel ugyanis hazánk egy olyan elit klubba kerülne, amelyben a tagság pótolhatatlan lökést adna a technológiai felzárkózáshoz. Óriási lehetőség lenne ezen túlmenően, ha a Galileo révén Magyarország az ESA második központjává válhatna az új tagállamok körében (az ügynökség székhelye az ebből ugyancsak rengeteget profitáló Hollandiában van) – tette hozzá. Igaz, előbb be kellene egyáltalán lépni az ESA-ba, annak ugyanis Magyarország még nem tagja. A régiós versenytársak közül Csehország ellenben már jelezte, hogy jövőre a szervezet tagjainak sorába lép.
