Most akkor hogyan kell parlamentet oszlatni?
Lövétei István azt mondta: sem az Alkotmány, sem más alkotmányos jogszabály nem mond semmilyen részletszabályt a parlament feloszlatásáról, s az Alkotmányban is csak annyi szerepel, hogy az Országgyűlés kimondhatja feloszlását megbízatásának lejárta előtt is.
Mint hangsúlyozta, a parlamentáris kormányzati rendszer általános alkotmányos elvéből az következik, hogy egy relatív kisebbség ne legyen elég a kormány létét eldöntő kérdésben.
Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke ellenben azt mondta, az Alkotmány külön nem rendelkezik a döntéshez szükséges szavazati arányról, így ebben a kérdésben az általános szabályok az irányadóak, vagyis a jelenlévő képviselők többségével ki lehet mondani az Országgyűlés feloszlását.
Hozzátette: mivel az Alkotmány és a házszabály sem ír elő különleges eljárási szabályokat, ebből következik, hogy az Országgyűlés saját elhatározása alapján minden előzetes feltétel nélkül feloszlathatja magát, a döntésnek pedig határozati formában kell megjelennie.
A feloszlás kimondására irányuló határozati javaslatot bárki előterjesztheti, aki ilyen indítvány beterjesztésére jogosult. Az MDF két képviselője, Herényi Károly és Hock Zoltán csütörtökön ezt meg is tette, és a házszabálytól való eltérést kezdeményezte a házelnöknél.
