Közélet

"Az ókor ketchupja" oldotta meg a Pompeji-rejtélyt – galéria

Olasz kutatók Pompeji lakóinak kedvenc mártásának maradékát vették górcső alá. Segítségével sikerrel azonosították a Vezúv kitörésének és Pompeji pusztulásának pontos dátumát.

A rómaiak által kedvelt pikáns szósz, a garum maradványait hét óriás agyagedény alján találták meg. Magukra az edényekre viszont Auluis Umbricius Scaurus, Pompeji legismertebb garumkészítőjének házában bukkantak. Mint kiderült, az utolsó tétel garumot kizárólag aranysávos durbincsból készítették, amely a Földközi-tenger legközönségesebb halfajai közé tartozik, s amelyből nagy bőség van a térségben nyáron - különösen júliusban és augusztus elején – tudósít a híradó.hu az MTI nyomán.

"Az edények tartalmának elemzése alátámasztja, hogy a Vezúv nagy valószínűséggel 79. augusztus 24-én törhetett ki, ahogy erről ifjabb Plinius római történetíró beszámolt" - hangsúlyozta Annamaria Ciarallo, a Pompeji kutatólaboratórium igazgatója.

A Pompeji rejtély

Ifjabb Plinius római történetírónak köszönhetően ismeretes Vezúv kitörésének időpontja, amely 79. augusztus 24-én pusztította el Pompejit és Herculaneumot.

Néhány évvel ezelőtt azonban kételyek merültek fel az időponttal kapcsolatban, ugyanis Pompejiben a romok alól előkerült egy olyan pénzérme, amelyet Titus császár (Kr.u. 30-81) egy 79. szeptember 7-i esemény tiszteletére veretett. Az augusztus 24-i dátumot a pollenmaradványok is alátámasztják A garum, a sós tengeri vízben fermentált halból készült mártás, az ókori rómaiak "ketchupja" volt, amelyet gyakorlatilag minden étellel fogyasztottak, feltehetően így takarékoskodva a drága sóval. Készítése viszonylag egyszerű volt.

Az olyan garumkészítők, mint Aulus Umbricius Scaurus, feltehetően az edény aljára szárított fűszernövényeket - koriandert, ánizskaprot, zellert, mentát és oregánót helyeztek, majd ezt követték a halbelsőségek, amelyeket két ujjnyi sóréteg takart.

Ismét fűszernövények, hal és só következet, s így rétegelték a hozzávalókat, míg az edény színültig meg nem telt. Az edényt a napra állították, s csaknem három héten keresztül minden nap összekeverték a tartalmát. Végeredményként pedig egy "illatos" mártást nyertek.

Néhány évvel ezelőtt azonban kételyek merültek fel az időponttal kapcsolatban, ugyanis Pompejiben a romok alól előkerült egy olyan pénzérme, amelyet Titus császár (Kr.u. 30-81) egy 79. szeptember 7-i esemény tiszteletére veretett. Az augusztus 24-i dátumot a pollenmaradványok is alátámasztják Klikk a galériához -->
[enews_gallery id='235407']

város pompeji mártás Vezúv
Kapcsolódó cikkek