Bíróság előtt a versenyhatóság
A Gazdasági Versenyhivatal által megbírságolt cégek – az esetek mintegy ötven százalékában – felveszik a kesztyűt, megtámadják a határozatot a bíróságon. A bírság miatt, meg a presztízsért. Bármennyire meglepő, akkor is pereskednek, ha megerőltetés nélkül ki tudnák fizetni a versenyhatóság által kiszabott összegeket, azaz sokuknak nem annyira bírság fáj, hanem maga a jogsértés megállapítása. Elmennek akár a Legfelsőbb Bíróságig is, ebből pedig csak az a következtetés vonható le, hogy úgy vélik: a versenyhivatali elmarasztalás rontja a renoméjukat, tartanak attól, hogy kedvezőtlen helyzetbe kerülnek az üzletkötések során vagy éppen az ügyfelek előtt – mondta Hargita Árpád, a hivatal irodavezetője. Mással ugyanis aligha magyarázható, ha például egy nagy hírű, gazdag pénzintézet minden lehetséges jogorvoslatot kihasznál a néhány millió forintos bírságot megállapító határozat megváltoztatásáért, illetve hatályon kívül helyezéséért.
Igaz ugyanakkor az is, hogy a legtöbben a bírságot sokallják, és emiatt szinte kivétel nélkül kérik a végrehajtás felfüggesztését az ügy érdemi jogerős lezárásáig. A leggyakrabban azt hozzák fel érvként, hogy a befizetés megrendítheti a vállalat gazdálkodását. Akadt olyan cég is, amely azzal igyekezett a bíróságra hatni: nem elég, hogy a bírság teljes csődbe dönti, de az anyavállalat is kivonul a bírság végrehajtása esetén a hazai piacról. Az anyagi fenyegetettséget azonban nem elegendő csupán állítani. A bíróságok tartják magukat ahhoz a néhány éve kialakult gyakorlathoz, miszerint iratokkal, éves beszámolókkal, eredménykimutatásokkal kell alátámasztani a gazdálkodási problémákat. A legemlékezetesebb, a hétmilliárd forintos autópályakartell-ügyben a Fővárosi Bíróság először elfogadta azokat az érveket, miszerint a befizetés olyan súlyosan terhelné a cégeket, hogy ezáltal veszélybe kerülne a hazai autópálya-építés, ami nemzetgazdasági érdek. A GVH fellebbezett a végrehajtást felfüggesztő bírósági döntés ellen. Arra hivatkozott, hogy a vállalkozások vagyoni helyzete különböző, eltérőek a bírságösszegek is. A Fővárosi Ítélőtábla kötelezte az elsőfokú bíróságot arra, hogy külön-külön vizsgálja meg a vállalkozások anyagi helyzetét. A Fővárosi Bíróság ennek megfelelően járt el, és a cégeknek végül is be kellett fizetniük a kiszabott összegeket. Egy másik ügyben ugyanakkor sikeresen érvelt a MÁV, így a vele szemben kiszabott egymilliárd forintos bírság végrehajtását felfüggesztette a Fővárosi Bíróság.
A bírság lényege éppen abban áll, hogy elrettentse, visszatartsa a vállalkozásokat a jogsértéstől. Ha a kiszabott összeg befolyásolhatja a cég gazdálkodását, úgy legalább annak megfontolására készteti az érintettet, van-e értelme a jogsértésnek – mondta az irodavezető.
A jelenlegi – az 1996-ban született és 1997-től hatályos – versenytörvény alapján a múlt év végéig több mint 400 versenyhatósági határozat felülvizsgálatát kérték a bíróságtól. Ezek több mint kétharmadát jogerősen elbírálták az igazságszolgáltató fórumok, és mindössze húsz esetben változtatták meg a jogalap tekintetében versenytanács döntését, továbbá kevesebb mint húsz alkalommal kisebb-nagyobb mértékben csökkentették a kiszabott bírság összegét.
A GVH határozatai tehát az esetek döntő többségében kiállják a törvényességi próbát. A perekben számos olyan jogkérdés merül fel, amelynek megválaszolásával a bíróság alakítja, illetve megerősíti a versenytanácsi gyakorlatot. A kartellügyekben például a legnehezebb feladat a bizonyítás, hiszen a versenykorlátozó megállapodásokat általában nem diktálják jegyzőkönyvbe a szövetkezők. A vállalkozások sokszor kérdőjelezik meg a bíróság előtt a közvetett bizonyítékok bizonyító erejét. Egyik nevezetes, 1994-ben indult és csaknem egy évtizedig húzódó perét a több áremelést végrehajtó kávékartellel szemben éppen amiatt vesztette el a GVH, mert nem volt közvetlen bizonyíték a cégek összehangolt magatartására. Idővel azonban változott az ítélkezési álláspont. A 2002-es budapesti mozikartell kapcsán – amikor is négy cég emelte a fővárosi bevásárlóközpontok multiplexeiben az árakat – az első, majd a másodfokú bíróság, tavaly pedig az LB is kihangsúlyozta: a jogsértő magatartás közvetett bizonyítékok alapján is megállapítható, ha azok bizonyító ereje és logikai láncolata egyértelműen tanúsítja az elkövetést.
Jelenleg több mint száz per van folyamatban a versenyhatósággal szemben. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a bíróságok egyre részletesebb indoklásokkal, a korábbinál gyorsabban, a versenytörvényt illetően pedig a versenyhivatallal jogalkalmazási harmóniában bírálják el az ügyeket – mondta Hargita Árpád. VG
Sikeres bírságbehajtás
Ha a cég a jogerős bírságot nem fizeti be, a GVH felszólítja a teljesítésre. Eredménytelenség esetén – mivel a bírság adó módjára behajtható – az adóhivatalt keresi meg. A befizetések az államkincstárt gyarapítják, de a GVH az előző évben befolyt összegek öt százalékát a versenykultúra fejlesztésére fordíthatja. A hivatal működése során a múlt év végéig összesen 29,8 milliárd forint bírságot szabott ki.A végrehajtandó bírság összege 24,3 milliárd forint volt, ebből 23,2 milliárdot befizettek. 2008 első fél évében 571 millió forintot rótt ki a hivatal, a befizetett bírság – figyelemmel a korábban kiszabott és végrehajthatóvá vált, illetve elmaradt összegekre – meghaladta az 1,8 milliárd forintot
A végrehajtandó bírság összege 24,3 milliárd forint volt, ebből 23,2 milliárdot befizettek. 2008 első fél évében 571 millió forintot rótt ki a hivatal, a befizetett bírság – figyelemmel a korábban kiszabott és végrehajthatóvá vált, illetve elmaradt összegekre – meghaladta az 1,8 milliárd forintot-->
