Elutasított keresetek
A Gazdasági Versenyhivatal az elmúlt hónapokban több javára szóló – mégpedig nagy jelentőségű ügyben született – jogerős ítéletet könyvelhetett el. Ezek között van az országos útépítőkartellként ismert eset, amelyben a versenyhatóság összesen 1,3 milliárd forintra bírságolt 14, a szakma krémjéhez tartozó vállalkozást, mert azok egymás kezére játszottak a különböző közbeszerzési pályázatokon. A Fővárosi Ítélőtábla szerint is jogszerű volt a versenyhatósági döntés. Hasonló álláspontra helyezkedett az ítélőtábla a Démász által a GVH ellen indított jogvitában: elutasította a cég keresetét, megerősítette, hogy az visszaélt gazdasági erőfölényével az önkormányzatok közvilágításának korszerűsítése során, és jogosnak találta az emiatt kiszabott 45 millió forint bírságot is.
A fogyasztómegtévesztéses versenyhatósági döntések miatt kisebb arányban kérnek a cégek bírósági felülvizsgálatot, mint az antitrösztügyekben. Ennek oka egyebek között a relatíve alacsonyabb bírság, jóllehet – különösen az elmúlt években – a GVH egyáltalán nem elnéző a fogyasztót megtévesztő vállalkozásokkal szemben. Tény az is, hogy míg a bonyolult, sokrétű antitrösztügyek számos kérdésében nehezebben jegecesedik ki, a fogyasztói jogvitákban általában egyértelműbb az ítélkezési gyakorlat. De kétségkívül az is tapasztalható, hogy bizony ezek a perek sem olyan „egyszerűek”, és a versenyhatóság szigorú gyakorlatával sem értenek feltétlenül egyet az igazságszolgáltató fórumok.
Jól példázzák ezt egyes, a közelmúltban hozott bírósági határozatok, amelyek annak a megítélésében jeleznek bizonytalanságot, hogy vajon helyénvaló-e az úgynevezett visszaeső vállalkozás bírságát megtöbbszöröző versenytanácsi irány. A GVH 2006 őszén 315 millió forint megfizetésére kötelezte a Procter & Gamble-t, mert a cég egyebek között úgy hirdette Bonux mosóporát, hogy az rendkívüli, más mosószereknél nagyobb tisztítóerejű, ám állítását nem tudta bizonyítani. A Fővárosi Ítélőtábla ez év májusában, jóllehet jogosnak találta a versenyhatóság elmarasztaló határozatát, 105 millió forintra mérsékelte a bírságot. Az igazságszolgáltató fórum úgy foglalt állást: a versenytörvény nem ad lehetőséget arra, hogy a versenytanács hasonló jogsértés miatt a korábban már megbírságolt cégre az ismétlődés okán akár az alapösszeg többszörösét – jelen esetben a háromszorosát – szabja ki. Ugyancsak a Fővárosi Ítélőtábla az Elektro Computer Zrt. szintén nem első „fogyasztómegtévesztéses” ügyében viszont jogerősen jóváhagyta az alapbírságot megtöbbszöröző versenytanácsi döntést. A Rossmann Kft. is sikertelenül hivatkozott ötmillió forintos büntetése eltúlzott mértékére, nem győzte meg az ítélőtáblát. A reklámoknak valósaknak és pontosaknak kell lenniük, ez a cég felelőssége – hangsúlyozta a bíróság. VG
