Megfigyelők szerint Kína és Oroszország vezetőinek harcias nyilatkozatai egyértelműen azt jelzik, hogy a két ország – illetve általában a feltörekvő világ – a gazdasági válság nyomán az eddiginél is határozottabban követeli a globális hatalmi viszonyok és döntési mechanizmusok átalakítását. A sorrendben 39. WEF alaphangját már szerdán megadta Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök, aki nemcsak az egy központú globális rendszer ellen kelt ki keményen, hanem a válság nyomán tapasztalható „gátlástalan állami beavatkozást”, a bankok államosítását és a protekcionizmus erősödését is szemére hányta azoknak a nyugati vezetőknek, akik a korábbi években éppen Moszkván kérték számon a gazdasági életbe való túlzott beavatkozást. Dmitrij Medvegyev orosz elnök vezető tanácsadója, Igor Jürgensz konkrétabban fogalmazott. Aggasztónak nevezte az új amerikai elnök tartósan óriási deficittel járó gazdaságélénkítő programját, amelyet szerdán szavazott meg a washingtoni képviselőház. Jürgensz szerint ez az „önző” magatartás elvonja a többi országtól a pénzforrásokat.
Ven Csia-pao, a davosi fórumon első ízben jelen lévő kínai kormányfő konkrét országok megnevezése nélkül támadta az elmúlt évek „fenntarthatatlan növekedési modelljét”, a „nem megfelelő gazdaságpolitikai lépéseket”, valamint a bankok „felelőtlen, vak pénzhajhászását”.
