Közélet

Nyilvános a Magyar Gárda ítélete

A demokrácia lényegéhez tartozó közrendet és köznyugalmat támadják", "jogállamban nem lehet megtörni az erőszak alkalmazásának állami monopóliumát", "félkatonai jellegű erődemonstráció keretében a saját véleményét deklarálta" - ilyen és ehhez hasonló mondatok szerepelnek a Magyar Gárda feloszlatásáról szóló - a Fővárosi Ítélőtábla által meghozott - ítéletben, amelynek szövegezett változata tegnap került fel az internetre.

Felkerült az internetre, s bárki számára elérhető az az ítélet, amellyel a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen feloszlatta a Magyar Gárda egyesületet és mozgalmat egyaránt. A több mint húszoldalas dokumentum részletesen ismerteti a felperes - azaz a Fővárosi Főügyészség feloszlatásra vonatkozó - keresetét, de az alperes - azaz a Magyar Gárda - álláspontját is – írja a Népszava.

A jogerős ítélet - többször hangoztatott - legfontosabb változtatása az volt az első fokon meghozott ítélethez képest, hogy az a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesületet egy kalap alá vette a fekete egyenruhás gárdistákat tömörítő mozgalommal. A gárda védője, Gaudi-Nagy Tamás már a per kezdetétől - 2008 márciusától - próbálta bizonyítani, hogy az egyesület és a mozgalom teljességgel különállnak. Ezt már az FB is elutasította, kimondva: a két szervezet szimbiózisban él.

A táblabíróság viszont ennél is tovább ment, s arra az álláspontra jutott: "a társadalmi szervezet általános fogalmától annyiban tér el a tömegmozgalom fogalma, hogy annak tevékenységében nem nyilvántartott tagok is részt vesznek (...) A tömegmozgalom társadalmi szervezeti jellegéből következik, hogy az jogi személy (...) amely nyilvántartásába vétellel jön létre (...) A Magyar Gárda ezen feltételeknek nem felel meg, ezért tömegmozgalomnak nem tekinthető". Vagyis a gárda, mint mozgalom, a bíróság szerint mégsem tekinthető tömegmozgalomnak.

Ezzel a bíróság lezárta a "Gaudi-offenzíva" egy részét, majd végső csapást is mért a gárdára: az egyesülési törvény értelmében "a Magyar Gárda jogi értelemben nem tömegmozgalom, hanem az egyesülési jog alapján létrehozott olyan közösség, amely az alperesi egyesületen mint anyaszervezeten belül fejti ki tevékenységét". A bíróság elutasította azt a Gaudi-Nagy féle védekezést is - részben a két szervezet egybevonásával -, amely szerint a mozgalom tevékenységéért nem lehet felelőssé tenni az egyesületet.

Mindezek miatt számtalan példát hoztak a két szervezet közti összefonódásra, s visszautaltak egy, a bizonyítási eljárás során lejátszott felvételre. Ezen Vona Gábor - a feloszlatott egyesület és egyben a Jobbik elnöke - kimondta, hogy az egyesületet odadobnák a bíróságnak, hogy a mozgalom tovább működhessen.

Fővárosi Ítélőtábla per Magyar Gárda Gaudi-Nagy Tamás ítélet
Kapcsolódó cikkek