BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Nyilvános a Magyar Gárda ítélete

A demokrácia lényegéhez tartozó közrendet és köznyugalmat támadják", "jogállamban nem lehet megtörni az erőszak alkalmazásának állami monopóliumát", "félkatonai jellegű erődemonstráció keretében a saját véleményét deklarálta" - ilyen és ehhez hasonló mondatok szerepelnek a Magyar Gárda feloszlatásáról szóló - a Fővárosi Ítélőtábla által meghozott - ítéletben, amelynek szövegezett változata tegnap került fel az internetre.

Felkerült az internetre, s bárki számára elérhető az az ítélet, amellyel a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen feloszlatta a Magyar Gárda egyesületet és mozgalmat egyaránt. A több mint húszoldalas dokumentum részletesen ismerteti a felperes - azaz a Fővárosi Főügyészség feloszlatásra vonatkozó - keresetét, de az alperes - azaz a Magyar Gárda - álláspontját is – írja a Népszava.

A jogerős ítélet - többször hangoztatott - legfontosabb változtatása az volt az első fokon meghozott ítélethez képest, hogy az a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesületet egy kalap alá vette a fekete egyenruhás gárdistákat tömörítő mozgalommal. A gárda védője, Gaudi-Nagy Tamás már a per kezdetétől - 2008 márciusától - próbálta bizonyítani, hogy az egyesület és a mozgalom teljességgel különállnak. Ezt már az FB is elutasította, kimondva: a két szervezet szimbiózisban él.

A táblabíróság viszont ennél is tovább ment, s arra az álláspontra jutott: "a társadalmi szervezet általános fogalmától annyiban tér el a tömegmozgalom fogalma, hogy annak tevékenységében nem nyilvántartott tagok is részt vesznek (...) A tömegmozgalom társadalmi szervezeti jellegéből következik, hogy az jogi személy (...) amely nyilvántartásába vétellel jön létre (...) A Magyar Gárda ezen feltételeknek nem felel meg, ezért tömegmozgalomnak nem tekinthető". Vagyis a gárda, mint mozgalom, a bíróság szerint mégsem tekinthető tömegmozgalomnak.

Ezzel a bíróság lezárta a "Gaudi-offenzíva" egy részét, majd végső csapást is mért a gárdára: az egyesülési törvény értelmében "a Magyar Gárda jogi értelemben nem tömegmozgalom, hanem az egyesülési jog alapján létrehozott olyan közösség, amely az alperesi egyesületen mint anyaszervezeten belül fejti ki tevékenységét". A bíróság elutasította azt a Gaudi-Nagy féle védekezést is - részben a két szervezet egybevonásával -, amely szerint a mozgalom tevékenységéért nem lehet felelőssé tenni az egyesületet.

Mindezek miatt számtalan példát hoztak a két szervezet közti összefonódásra, s visszautaltak egy, a bizonyítási eljárás során lejátszott felvételre. Ezen Vona Gábor - a feloszlatott egyesület és egyben a Jobbik elnöke - kimondta, hogy az egyesületet odadobnák a bíróságnak, hogy a mozgalom tovább működhessen.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.