Hibát jelez a pótmunka

Az európai uniós támogatással megvalósuló projekteknél feltűnően gyakran nyúlnak a kedvezményezettek a pótmunka eszközéhez. Ebből arra lehet következtetni, hogy eddig nem megfelelően előkészített fejlesztések is kaptak támogatást, ez több – még akár támogatás-visszafizetési – kockázattal is járhat.

Szakértői vélemények szerint legelőször is azzal, hogy a nagyon várt új létesítmények helyett torzók születhetnek szerte az országban. Az EU nem ad pluszpénzt a pótmunkákra, ellenben elvárja, hogy az uniós hozzájárulásért cserébe százszázalékosan megvalósuljon mindaz, amit a kedvezményezett a támogatási szerződésben vállalt. A jelenlegi és a jövő évi költségvetési helyzetben arra sincs kilátás, hogy „majd az állam besegít” és átvállalja a pótmunka kiadásainak a fedezését a nagyberuházásokban leginkább érdekelt, büdzsészempontból szintén szorult helyzetben lévő önkormányzati vagy intézményi projektgazdáktól.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) lapunk kérdéseire válaszolva maga is megállapítja, hogy a pótmunka – és így értelemszerűen a pluszkiadások felmerülése – csak akkor minimalizálható, ha a projekteket jól készítették elő. Ennek garantálására az EU-források felhasználását menedzselő intézmény és az érintett hatóságok több intézkedést hoztak. Ezek szerint ahol szükség van rá, a jövőben kérik a tervezői és mérnöki felelősségbiztosítást; mulasztások vagy hibák esetén ebből lenne fedezhető a projekt százszázalékos megvalósulásához elkerülhetetlenül szükséges pótmunka költsége. A folyamatban lévő kivitelezői tevékenységeknél vis maior helyzetre – például elemi csapásra vagy más előre nem látható eseményre – a beruházók kérnek építés-szerelési biztosítást.

Gyakran előfordul, hogy a kivitelező és a beruházó egyszerű szerződésmódosítással igyekszik rendezni a pótmunka kérdését, ez azonban mind a közbeszerzési törvénnyel (Kbt.), mind az EU közbeszerzési szabályaival ellentétes lehet – figyelmeztet az NFÜ. A Kbt. nem definiálja a pótmunka és a többletmunka fogalmát, ezekkel kapcsolatban a 2004/18/EK közbeszerzési irányelv fogalomhasználatához („additional work”) igazodva az ún. kiegészítő építési beruházás vagy kiegészítő szolgáltatás megrendelése kifejezést használja, s ennek felmerülésekor nem szerződésmódosítást ír elő, hanem a hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás lefolytatását.

További fontos NFÜ-intelem, hogy nem szabad a pótmunkát a vállalkozói díj emelésére felhasználni; ezért is van jelentősége a korrekt projekt-előkészítésnek, a korrekt mérnöki munkának és a következetes intézményrendszernek. Vagyis a szerződéskötést követően felmerült és a szerződéskötéskor előre nem látható munkáknál minden esetben igen körültekintően kell vizsgálni a körülményeket, a törvényi feltételeket. Az NFÜ szerint a Kbt. 125. §-a (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást és a Kbt. 303. §-ában szabályozott szerződésmódosítási lehetőséget a közösségi közbeszerzési irányelvekkel összhangban állapították meg, alkalmazásuk, ha betartják feltételeket, jogszerű a projektgazdák körében.

Pótmunka: a szerződés alapját képező dokumentációban nem szereplő külön megrendelt munkatétel (munkatöbblet), amely a létrehozandó létesítmény rendeltetésszerű használatához elengedhetetlenül szükséges.

Pótmunka: a szerződés alapját képező dokumentációban nem szereplő külön megrendelt munkatétel (munkatöbblet), amely a létrehozandó létesítmény rendeltetésszerű használatához elengedhetetlenül szükséges.-->