A Science magazinban megjelenő tanulmány készítői kísérleteket végeztek, hogy meg tudják, hogyan érzékeli a nyelv az italokban lévő szénsavat. Hamar kiderült, hogy nem a buborékok jelentik a titok nyitják. Ha valaki egy nyomás-kamrában iszik szénsavas üdítőt, ahol a buborékok nem pukkadnak ki, az érzés ugyanaz marad – tudósít az AP.
Az emberi nyelv öt íz érzékelésére képes. Az édes, savanyú, sós, keserű ízeken kívül külön receptor érzékeli a sajtok és húsok jellegzetes savait. A Kaliforniai Egyetem kutatói szerint a keserű ízért felelős ízlelőbimbók felszínén olyan enzim található, amely reakcióba lép a szénsavval, ez felel az érzékelésért.
A feltételezést egereken igazolták: néhány állatnak szénsavas üdítőt, másoknak egy kis széndioxidot adtak. A vizsgálat szerint a nyelv mindkét ingert egyformán közvetített az agynak, vagyis az üdítő és a tiszta gáz hasonló érzületet keltettek. Amikor olyan egereket teszteltek, amelyeknek nem voltak a keserű ízért felelős ízlelőbimbói, a hatás elmaradt.
Kérdés, hogy miért nem egyszerűen keserűnek érezzük a szénsavas üdítőket? Valószínű, hogy az érintés és az íz különleges kombinációja a válasz. Mivel az emberiség mindössze 250 éve fedezte fel a szénsavas üdítőket, nem valószínű, hogy a szervezet ilyen gyorsan kifejlesztett egy kifejezetten erre specializálódó ízlelési rendszert. A tudomány ebben a kérdésben tanácstalan, feltételezik, hogy széndioxid érzékelése védekező módszer lehet, amely az erjedő ételekre figyelmeztet, ezek szintén széndioxidot bocsátanak ki.
