A Nagy Testvér Brüsszelbe költözne: Von der Leyen saját kémügynökséget akar – nem lesz titok Európában, amire ne tenné rá a kezét
Brüsszel egy összeurópai titkosszolgálatot hozna létre, amelynek hivatalos célja, hogy fokozza az együttműködést a tagállamok kémügynökségei között. A tervek szerint azonban az egység Ursula von der Leyen, a bizottság elnökének a kezében lenne, így a projekt máris kemény ellenállásba ütközött – egyes szakértők szerint ugyanis ez tovább növelné a hatalmát a kontinens felett.
A kezdeményezés célja, hogy hatékonyabban használják fel az európai országok által gyűjtött információkat – különösen Oroszország ukrajnai háborúja és Donald Trump ismétlődő fenyegetései után, miszerint az Egyesült Államok csökkentheti európai biztonsági szerepvállalását. Egy uniós tisztviselő a Financial Timesnak nyilatkozva úgy fogalmazott:
A tagállami szolgálatok sokat tudnak, a bizottság is sokat tud. Ideje, hogy mindezt összehangoljuk, különben nem leszünk hatékonyak.
Az elképzelés azonban komoly ellenállásba ütközött az EU külügyi szolgálatán belül, amely jelenleg is működteti az Intelligence and Situation Centre (Intcen) nevű hírszerzési egységet. A diplomáciai testület attól tart, hogy az új bizottsági struktúra átfedéseket okoz, és gyengíti az Intcen pozícióját.
Bár a terveket még nem közölték hivatalosan mind a 27 tagállammal, Brüsszel már vizsgálja, hogyan lehetne megerősíteni az uniós hírszerzési képességeket. A bizottság szóvivője szerint „egy dedikált sejt létrehozása” is felmerült, amely szorosan együttműködne az Európai Külügyi Szolgálattal (EEAS).
Von der Leyen saját titkosszolgálatot akar
Brüsszel saját hírszerző ügynökséget akar felállítani. Az új titkosszolgálat létrehozását garantáltan ellenzik majd a tagállamok, de nagy kérdés a hatásköre, és az is, hogy miből finanszíroznák.
A hírszerzési együttműködés az EU-ban eddig is kényes területnek számított – még a blokk legnagyobb szereplői, Franciaország és Németország is gyakran ódzkodnak érzékeny információk megosztásától.
Európai titkosszolgálat vagy brüsszeli Nagy Testvér?
Több uniós főváros attól tart, hogy az új brüsszeli egység túl nagy hatalmat adna a bizottságnak a tagállamok felett. Mások viszont rámutatnak: Európa hírszerzése még mindig erősen függ az amerikai támogatástól – amit Trump korábbi döntése, a Kijevnek nyújtott hírszerzési segítség ideiglenes felfüggesztése is nyilvánvalóvá tett.
Von der Leyen a színfalak mögött már régóta dolgozik az uniós hírszerzési és kémelhárítási struktúra kiépítésén:
- Személyesen rendelte el a „biztonsági kollégium” létrehozását, amely a brüsszeli tisztviselők számára biztosít hírszerzési oktatást.
- Elindította az Iris² műholdas programot.
- Az uniós fegyverbeszerzési alapban is kulcsszereplő volt, amely jelenleg is Ukrajnát támogatja.
Az európai hírszerzési együttműködés gyökerei még a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokhoz nyúlnak vissza, amikor a nagyobb tagállamok elkezdték megosztani biztonsági értékeléseiket.
Az ebből kinőtt rendszer 2011-ben került az EU külügyi szolgálata alá – most viszont ismét Brüsszel próbálja központosítani a döntéshozatalt.
Az új uniós hírszerzési egység létrehozása tehát nem csupán technikai reform, hanem hatalmi kérdés is: ki irányítja a jövő Európájának biztonsági információit – a tagállamok vagy Ursula von der Leyen bizottsága?
Von der Leyen még tovább növelné a hatalmát a tagországok felett
Gazdasági reformokhoz kötné az Európai Bizottság összesen 1,2 ezermilliárd euró kifizetését. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke így tervez nyomást gyakorolni a tagállamokra, egyben tovább növelve hatalmát és befolyását.
