A közjegyző felelőssége

A közjegyző kárfelelőssége fennáll, ha az általa készített közokirat nem alkalmas a kívánt joghatás elérésére – mondta ki a Legfelsőbb Bíróság (LB) a következő perben.

Az ügy felperese kártérítést követelt az alperes közjegyzőtől. Közokiratba foglalt kölcsönszerződést kötött ugyanis előtte. Ő volt a hitelező. A kölcsön biztosítéka a kölcsönvevő által megjelölt ingatlan volt, amelyre az okirat szerinti jelzálogjogot bejegyezték volna. A közokirat készítésekor a kölcsönvevő személyi igazolvánnyal igazolta magát, személyi azonosítóját azonban az alperes közjegyző szóbeli közlés alapján tüntette fel az okiratban.

A kölcsönt a helyszínen átadták, és a közjegyző a szerződést a jelzálogjog bejegyzése érdekében megküldte a földhivatalnak. Az ingatlan-nyilvántartási hatóság azonban elutasította a kérelmet. Arra hivatkozott, hogy a személyi azonosító utolsó négy számjegye nem azonos a tulajdonosként bejegyzett személy nyilvántartott adataival. Később kiderült, a kölcsönvevő nem tulajdonosa az ingatlannak, a személyi igazolványt hamisították.

Az elsőfokú bíróság elutasította a keresetet. Azt mondta: a közjegyzőnek az általa nem ismert fél személyi azonosságáról és szükség esetén személyi adatairól saját kezű aláírásával és fényképpel ellátott hivatalos igazolványból kellett meggyőződnie. A személyi igazolvány – amelynek hamis voltáról nem tudott – tartalmazta a szükséges adatokat, kivéve az ingatlanügylethez elengedhetetlen személyazonosítót. A közjegyző helyesen járt el, a személyazonosító közlését kérte, arra azonban nem terjed ki a kötelezettsége, hogy a bediktált azonosító ellenőrzése végett más hatósági okmány bemutatását kérje. Ezért kártérítésre nem kötelezhető.

A másodfokú bíróság az ítéletet megerősítette. Az LB azonban a felülvizsgálati eljárásban más álláspontra helyezkedett. Kiemelte: a közokiratnak teljes mértékben bizonyítania kell a jogszabály által előírt személyi azonosító valódiságát is. Erről a közjegyző a személyiadat- és lakcímnyilvántartás révén meggyőződhetett volna, így mulasztása súlyosan felróható és jogszabálysértő volt. Kártérítési felelőssége fennáll. A kár mértéke azonos az átadott kölcsön összegével – mondta ki az LB, és megítélte a kártérítést. VG

a bányafelügyeletről (MK 2009/174. sz.)

a bányafelügyeletről (MK 2009/174. sz.)-->