BUX 42,978.09
-1.10%
BUMIX 3,930.18
-0.67%
CETOP20 1,992.73
-1.02%
OTP 10,295
-1.62%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
+4.87%
+0.84%
-0.70%
ZWACK 17,450
+2.35%
0.00%
ANY 1,600
0.00%
RABA 1,165
-0.43%
+4.04%
+1.95%
-3.85%
0.00%
OPUS 186.6
-1.69%
-0.41%
-0.37%
0.00%
-3.72%
OTT1 149.2
0.00%
-2.87%
MOL 2,872
+1.06%
DELTA 39.85
+1.92%
ALTEO 2,380
+0.85%
0.00%
-1.98%
EHEP 1,780
+0.56%
-7.64%
+0.13%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-3.28%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
+0.93%
+0.76%
+0.35%
0.00%
-0.31%
NUTEX 11.65
-6.80%
GOPD 12,000
-5.51%
OXOTH 3,740
+7.78%
0.00%
NAP 1,210
0.00%
0.00%
+8.74%
Forrás
RND Solutions
Közélet

A közjegyző felelőssége

A közjegyző kárfelelőssége fennáll, ha az általa készített közokirat nem alkalmas a kívánt joghatás elérésére – mondta ki a Legfelsőbb Bíróság (LB) a következő perben.

Az ügy felperese kártérítést követelt az alperes közjegyzőtől. Közokiratba foglalt kölcsönszerződést kötött ugyanis előtte. Ő volt a hitelező. A kölcsön biztosítéka a kölcsönvevő által megjelölt ingatlan volt, amelyre az okirat szerinti jelzálogjogot bejegyezték volna. A közokirat készítésekor a kölcsönvevő személyi igazolvánnyal igazolta magát, személyi azonosítóját azonban az alperes közjegyző szóbeli közlés alapján tüntette fel az okiratban.

A kölcsönt a helyszínen átadták, és a közjegyző a szerződést a jelzálogjog bejegyzése érdekében megküldte a földhivatalnak. Az ingatlan-nyilvántartási hatóság azonban elutasította a kérelmet. Arra hivatkozott, hogy a személyi azonosító utolsó négy számjegye nem azonos a tulajdonosként bejegyzett személy nyilvántartott adataival. Később kiderült, a kölcsönvevő nem tulajdonosa az ingatlannak, a személyi igazolványt hamisították.

Az elsőfokú bíróság elutasította a keresetet. Azt mondta: a közjegyzőnek az általa nem ismert fél személyi azonosságáról és szükség esetén személyi adatairól saját kezű aláírásával és fényképpel ellátott hivatalos igazolványból kellett meggyőződnie. A személyi igazolvány – amelynek hamis voltáról nem tudott – tartalmazta a szükséges adatokat, kivéve az ingatlanügylethez elengedhetetlen személyazonosítót. A közjegyző helyesen járt el, a személyazonosító közlését kérte, arra azonban nem terjed ki a kötelezettsége, hogy a bediktált azonosító ellenőrzése végett más hatósági okmány bemutatását kérje. Ezért kártérítésre nem kötelezhető.

A másodfokú bíróság az ítéletet megerősítette. Az LB azonban a felülvizsgálati eljárásban más álláspontra helyezkedett. Kiemelte: a közokiratnak teljes mértékben bizonyítania kell a jogszabály által előírt személyi azonosító valódiságát is. Erről a közjegyző a személyiadat- és lakcímnyilvántartás révén meggyőződhetett volna, így mulasztása súlyosan felróható és jogszabálysértő volt. Kártérítési felelőssége fennáll. A kár mértéke azonos az átadott kölcsön összegével – mondta ki az LB, és megítélte a kártérítést. VG

Új jogszabályok

a földgázellátásról (MK 2009/173. sz.)

a bányafelügyeletről (MK 2009/174. sz.)

a bányafelügyeletről (MK 2009/174. sz.)-->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek