Fúrt kutak bejelentése: súlyos félreértés terjedt el, nem akkor kell engedélyt kérni, mint mondták – a szakértő tisztázta a helyzetet
Komoly szakmai reakció érkezett a fúrt kutak és a vízbázisvédelem kapcsán a Delmagyar Csongrád-Csanád vármegyei hírportálhoz. A Magyar Vízkútfúrók Egyesülete szerint sokan nincsenek tisztában a pontos szabályokkal, rosszul tudják, mikor kell engedélyt kérni vagy bejelentést tenni.
Rózsa Attila, a Magyar Vízkútfúrók Egyesületének elnöke kiemelte, hogy a hazai szabályozás rendkívül bonyolult, emiatt különösen fontos lenne pontosan tájékoztatni az embereket. A szakember hangsúlyozta, hogy a szabályok nem most léptek életbe, hanem már 2024. január 1. óta érvényesek.
Az egyik legfontosabb állítás, hogy nem az 50 méter a döntő határ a háztartási kutak esetében, hanem az úgynevezett első vízzáró réteg helyzete. Ha ez a réteg 50 méternél mélyebben található, akkor lehet legfeljebb 50 méter mély kutat engedély nélkül vagy egyszerűbb szabályokkal létesíteni.
A szakember szerint sokan rosszul tudják azt is, hová kell fordulniuk. A bejelentéseket ugyanis már nem a települési jegyzőkhöz kell beadni, hanem a vármegyei kormányhivatalok vízügyi hatósági főosztályaihoz. A megyei lapnak küldött levelében kitért arra is, hogy a 2024 előtt már meglévő, megfelelő kategóriába tartozó háztartási kutak többségénél nincs semmilyen utólagos teendő. Azok azonban, amelyek mélyebbek vagy nagyobb vízigényt szolgálnak ki, továbbra is engedélykötelesek lehetnek.
A Magyar Vízkútfúrók Egyesülete szerint a szabályozás értelmezésében nagy segítséget jelenthet az országos vízkészletvédelmi térkép, amely megmutatja a kockázatos területeket és az első vízzáró réteg mélységét is. Az ügy azért különösen fontos, mert a Homokhátságon és Csongrád-Csanád vármegyében rengeteg háztartás használ saját kutat locsolásra vagy egyéb vízigények kielégítésére. Egy félreértett szabály pedig kellemetlenségeket okozhat, vagy akár bírság megfizetésével járhat.
Fúrt kutak Magyarországon: nem akárki mondta ki, az összesre állami szenzort rakhatnak – el kell kezdeni mérni a vízfelhasználást, különben nagy baj lesz
A vízkészletek védelmére, a vízvisszatartás, valamint a Tisza víztéremelésének szükségességére hívta fel a figyelmet az aszály és a vízgazdálkodási problémák kezelése, illetve a következő generációk ivóvízkészletének biztosítása érdekében a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének igazgatója Áder János volt államfő Kék bolygó című podcastjének hétfőn közzétett legújabb adásában.
Bíró Tibor egyetemi tanár a YouTube videómegosztó portálon és már a TikTokon is megjelenő műsorban különösen aggasztónak nevezte, hogy az egymást váltó kisebb-nagyobb aszályos időszakok miatt 2017 óta folyamatos mínuszban, leürülésben vagyunk, és a tél is többször csapadékszegény volt, így tavasszal sem megfelelő starttal indult a vegetációs időszak.
