Bebizonyították: máshogy kell használni a napelemeket, így jóval több áramot termelnek – ez a trükk
A víz felszínére telepített napelemek nemcsak helytakarékosabbak lehetnek a szárazföldi rendszereknél, hanem hatékonyabban is termelhetnek áramot. Tajvani kutatók szerint a tengeri úszó napelemparkok élettartamuk alatt mintegy 12 százalékkal több villamos energiát állíthatnak elő, mint az azonos teljesítményű szárazföldi rendszerek, miközben a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében is nagyobb szerepet játszhatnak – derül ki a Hvg.hu cikkéből.
A víz felszínére telepített napelemek egyre ígéretesebb megoldásnak tűnnek a megújulóenergia-termelésben. Az ilyen rendszerek egyik nagy előnye, hogy nem vesznek el újabb területeket a termőföldekből, emellett mérsékelhetik a víz párolgását is, mivel a közvetlen napsugárzás nem a vízfelszínt, hanem a paneleket éri.
Tajvani kutatók most egy újabb fontos előnyre hívták fel a figyelmet: vizsgálataik szerint a
tenger felszínére telepített napelemek hatékonyabban termelhetnek elektromos áramot, mint szárazföldi társaik. Ennek oka, hogy a víz hűti a paneleket, a napelemek teljesítménye pedig magas hőmérsékleten romlik.
A Tajpeji Nemzeti Műszaki Egyetem kutatói a Journal of Renewable and Sustainable Energy című tudományos lapban megjelent tanulmányukban azt írták, hogy a tengeri úszó fotovoltaikus rendszerek élettartamuk alatt körülbelül 12 százalékkal több áramot termeltek, mint a hagyományos, szárazföldre telepített napelemparkok azonos körülmények között.
A kutatók szerint ez nemcsak az energiatermelés szempontjából előnyös, hanem a klímavédelmi célok elérésében is.
A tengeri napelemfarmok nagyobb energiatermelése miatt hatékonyabban járulhatnak hozzá a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez.
Az összehasonlíthatóság érdekében a kutatók a szárazföldi és a tengeri rendszereket egyaránt 100 megawattpeak csúcsteljesítményre normalizálták. (A megawattpeak [MWp] a napelemek és naperőművek névleges csúcsteljesítményének megjelölésére szolgál.) Ez a módszer lehetővé tette, hogy a szakemberek a méretbeli különbségek torzító hatása nélkül vessék össze az energiahozamot, a hatékonyságot és a környezeti hatásokat. Az eredmények alapján arra jutottak, hogy ahol erre lehetőség van, érdemes lehet vízi napelemrendszereket telepíteni. Ezek ugyanis egyszerre kímélhetik a szárazföldi területeket, csökkenthetik a párolgást, és nagyobb hatásfokkal termelhetnek villamos energiát.
A kérdés különösen fontos a klímacélok szempontjából. A párizsi klímamegállapodás értelmében 2030-ra 45 százalékkal kellene csökkenteni a globális kibocsátást ahhoz, hogy a világ 2050-re elérhesse a nettó nulla szintet. A tengeri úszó napelemparkok ebben a folyamatban a kutatók szerint fontosabb szerepet kaphatnak a jövőben.
Kína szállítja a megoldást az olajválságra a napelemekkel
Áprilisban a kínai napelemexport 60 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, és elérte a 3,12 milliárd dollárt. Tekintve a technológia gyors fejlődését és az árak csökkenését, ez kapacitás szempontjából még nagyobb növekedést is eredményezhet – számolt be lapunk a Reuters alapján.
Kína 1,34 milliárd napelemet indított útnak áprilisban, ami azonban visszaesés a márciusi 1,71 milliárd napelemhez képest. A márciusi számokat a Reuters összefoglalója szerint nemcsak az iráni háború nyomán kibontakozó energiaválság hajtotta, hanem a szállítások felpörgetése április elseje előtt, ugyanis akkor járt le az exportot támogató adó-visszatérítési program. Az áprilisi export így is 1,16 millió tonnát tett ki, szemben a márciusi 1,76 millió tonnával. A kínai kivitel legnagyobb része Délkelet-Ázsiában és Afrikában talált gazdára.
Mindez azt is jelzi, hogy a megújuló energia már rég nem a fejlett országok luxusa, hanem egyre inkább a leggyorsabban telepíthető és legolcsóbb energiaforrás, amely felállítása után évtizedekre képes biztosítani az áramtermelést geopolitikai kockázatok nélkül.
