Mindenki Ursula von der Leyentől fog rettegni, ha ezt megvalósítja – kő kövön nem marad Brüsszelben, főleg ami alatt pénz van

Már Ursula von der Leyen második elnöki ciklusának nyitó szakaszában, a hétéves EU-költségvetés beterjesztésekor lehetett sejteni, hogy a pénzügyekben soha nem látott központosítás következik. Ennek legtekintélyesebb ellenzője, Orbán Viktor az áprilisi választásokkal távozott az uniós porondról, és a Politico értesülése szerint a hatalomösszpontosítás most új állomásához ér. Az elnök az ellenkezőjét teszi, mint hazai protezsáltja, Magyar Péter és hívei, akik a konzultációk és a decentralizálás érájának beköszöntét ígérik.

Akár betartják ígéreteiket Magyarország új kormányzói, akár nem, Brüsszelben ellenkező a folyamat – a hatalomszétosztást onnan biztosan nem tanulhatják el.

– mondta a Brussels Timesnak a múlt héten Charles Michel, az EU-tagok kormányzatait tömörítő Európai Tanács előző elnöke, António Costa elődje.

– folytatta. Mintha csak a hazai és külföldi politikai ellenfelei által rendszeresen leautokratázott Orbán Viktort hallanánk, aki 16 éves kormányzása alatt az Európai Tanács rovására történő brüsszeli hatalomnöveléssel szembeni ellenállást vezette. Az uniós döntéshozásban immár nincs szerepe, ahogy Michelnek sem. 

Ursula von der Leyen megadta a választ a kissingeri kérdésre, de ez hosszú folyamat volt

Michel messze nincs egyedül, aki Ursula von der Leyenben találta meg a maga autokratáját. De idézzük tovább, amit ő mond, mert ő aztán igazán jól és közelről ismeri az elnök asszonyt és az EU átalakulásának dinamikáját. 

Az Európai Bizottság az egymást követő válságokat – köztük a járványt, az ukrajnai háborút és az energiaválságot – használta fel arra, hogy kiterjessze a hatáskörét olyan területekre, amelyeknek az uniós szerződések szerint a tagállamok kezében kellene maradniuk – állítja.

Válságokban pedig igazán nincsen hiány. Michel listáján túlhaladva hozzátehetjük az egy évtizeddel ezelőtti migrációs válságot, a másfél évtizeddel ezelőtti eurózóna-válságot, illetve azt a mindezeken átívelő permanens válságot, amelynek következtében az EU világgazdasági és világpolitikai súlya folyamatosan fogyatkozik az Egyesült Államokkal és Kínával szemben. 

Hozzátehetjük, mert emlékezhetünk, az egész folyamatot végigkísérték a sürgető hangok az uniós integráció szorosabbra fűzésére. Amit egyesek hatalomcentralizációként értelmeztek. A másodszor is elnöki mandátumot szerzett Ursula von der Leyen pedig kritikusai szerint úgy, hogy ennek az uniós szerződésekben végrehajtó szerepűnek szánt Európai Bizottság javára kell történnie. Választ adva a Henry Kissingernek tulajdonított legendás kérdésre is: „Kit hívjak fel, ha Európát akarom felhívni?”

Összeáll a modern k. u k., a pénzügyi tárca van soron

Ursula von der Leyen stratégiája szerint az elfonnyadásra ő maga a víz.

Kinek kell SMS-ezni, a Pfizernál már tudják, a vakcinabotrányba való belebukástól azonban Ursula von der Leyent megóvta európai parlamenti többsége. Hogy az a bizonyos telefon nála csörögjön, azért sokat tesz: a külügyekre egyre inkább rátelepszik, évek óta fáradhatatlanul építgeti az unió hadseregét Ukrajnában, és most újabb lépést tesz, hogy hozzáadva a pénzügyeket is összeálljon az Osztrák–Magyar Monarchiából ismert három közös tárca.

Az Európai Bizottság 

– Ursula von der Leyen elnök átszervezési terveinek részeként – állította öt, a tárgyalásokat ismerő tisztviselő – írja a Politico. 

A brüsszelita lap korábban arról számolt be, hogy a bizottság egyik legrégebbi főigazgatóságának, a Regionális és Várospolitikai Főigazgatóságnak (DG Regio) jelentős átalakítását fontolgatja. Ez a szervezet felügyeli az EU kiadásainak csaknem egyharmadát a kohéziós politika révén.

A tisztviselők szerint – akik névtelenséget kaptak a kényes egyeztetések miatt – az átszervezés más főigazgatóságokra is kiterjedhet. Ezek közé tartozik:

• a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság (DG Agri), amely a közös agrárpolitika forrásait kezeli;
• a Foglalkoztatási, Szociális Ügyekért és Társadalmi Befogadásért Felelős Főigazgatóság (DG EMPL), amely az Európai Szociális Alapot felügyeli;
• a Tengerügyi és Halászati Főigazgatóság (DG Mare), amely a halászati támogatásokkal foglalkozik;
• valamint a Kutatási és Innovációs Főigazgatóság (DG RTD), amely a Horizon kutatási program pénzeit kezeli.

Az egyik bizottsági tisztviselő ezt Von der Leyen teljes centralizációs törekvésének nevezte. Egy másik tisztviselő szerint viszont ez inkább annak a brüsszeli tervnek a folytatása, amely megváltoztatná a hosszú távú költségvetés elosztását: a jelenlegi programokat két nagy alapba vonnák össze. Az átszervezés a lap információi szerint „előrehaladott állapotban” van. 

A magyarokon és a lengyeleken már kipróbálták

Az már a hétéves költségvetés beterjesztésekor kiderült, hogy az Európai Bizottság minden korábbinál nagyobb kontrollt kíván szerezni a pénzek szétosztása felett. Az új büdzsét illetően kétezermilliárd euróról van szó (720 ezermilliárd forintról, hétköznapi fejjel szinte értelmezhetetlen pénzhegy), aminek a sorsát a korábbi hírek szerint még azelőtt szeretnék elrendezni, mielőtt a francia választáson jövő tavasszal esetleg győznek Orbán Viktor szövetségesei.  

A módszert magán Orbán Viktoron és a korábbi lengyel kormányon már kipróbálták. Jogállamisági kifogásokra hivatkozva visszatartottak tőlük hatalmas pénzeket, miközben Budapest és Varsó váltig állította, hogy politikai zsarolásról van szó. A tervek szerint ezt a fajta „jogállamisági ellenőrzést” az új költségvetésben kiterjesztenék minden elosztható pénzre.

Minden elosztható pénzt felett a felügyeletet pedig az Ursula von der Leyen által most fenekestül felforgatott pénzügyi adminisztráció gyakorolná.

A tisztviselők szerint – írja a Politico – 

amely az uniós pénzeket kezelné.

Minta a Covid-pénz, amire közös hitelt vett fel az unió, és van vele egy kis bökkenő

Egy magas rangú tisztviselő szerint a mintát a Covid utáni helyreállítási alap adja (amelyet a Strukturális Reformtámogató Főigazgatóság kezelt): a tagállami kormányok költési terveket nyújtanak be, a pénzeket mérföldkövek teljesítése alapján folyósítják, miközben a felügyelet központosított marad.

Ha minden ebbe a rendszerbe kerül át, logikus egy olyan szolgálat létrehozása, amely pontosan ezt csinálja – mondta a tisztviselő a jövőbeli DG Invest terveiről.

A minta, a helyreállítási alap az a forrás, amelyből az Európai Bizottság eurómilliárdokat tartottak vissza az Orbán-kormánytól, amelyeket a Magyar-kormány visszaszerezni ígért, miközben mindketten korrupciót kiáltották. Ez az alap, amellyel kapcsolatban a minap az Európai Számvevőszék súlyos hiányosságokat tárt fel. Jelentésének az uniós rendben nincsenek jogkövetkezményei.