Az erdők mentenek meg minket
Jóllehet a klímavédelem szempontjából az ipari és közlekedési szektor által kibocsátott szennyezés mérséklése a legfontosabb kérdés, de a ma kezdődő koppenhágai ENSZ-tanácskozáson a szegény országokban folyó erdőirtás lassítása is nagy figyelmet kap.
A tudósok szerint globális szinten az üvegházhatású gázok kibocsátásának egyötöde vezethető vissza a növekedésük során rengeteg szén-dioxidot megkötő erdők területének csökkenésére. Az ennek megakadályozását célzó nemzetközi rendszer (REDD) – amelynek keretében az iparvállalatok más emissziómérséklő beruházások helyett az erdőterületek megtartásáért fizetnének – évente több tízmilliárd dollárt juttatna a fejlődő országoknak, elsősorban azoknak, amelyekben trópusi esőerdők vannak.
A REDD-del kapcsolatban azonban óriási vitákat okoz a pénzt kapó fejlődő országokban uralkodó korrupció, ráadásul az érintettek egy része (például Brazília) piaci megoldás helyett elkülönített nemzetközi pénzalapot követel.
A kibocsátási jogok kereskedelmére a koppenhágai klímacsúcs csak közvetett hatással lehet – mondta el lapunknak James Atkins, az emissziókereskedelemmel foglalkozó Vertis Környezetvédelmi Pénzügyi Zrt. igazgatóságának elnöke.
Az uniós kereskedelmi rendszer működési keretei ugyanis 2020-ig adottak, változást csak az hozhat, ha az EU a jelenlegi 20-ról 30 százalékra módosítaná a szén-dioxid-kibocsátás mérséklésére tett vállalását. Ebben az esetben ugyanis szűkítenék az elosztható kvóták mennyiségét, ez pedig az árak emelkedésével járna. Mint ismeretes: az EU akkor vállalná a 30 százalékos emissziócsökkentést az 1990-es szinthez képest 2020-ig, ha más gazdaságok is hasonló felajánlásokat tesznek.
További részletek a holnapi Világgazdaságban!
