Szerb kérelem a tagságra

Szerbia tegnap benyújtotta csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz. Boris Tadic szerb államfő stockholmi látogatása alkalmából az EU soros elnöki feladatait ellátó Svédország miniszterelnökének, Fredrik Reinfeldtnek adta át a kérelmet. Tadic szerint ezzel fordulóponthoz érkeztek, amelynek hatására új korszak kezdődik az ország életében. Megfigyelők azonban úgy vélik, a volt Jugoszlávia legnagyobb köztársaságának keményen meg kell küzdenie uniós felvételéért, amelyre valamikor 2014 és 2018 között kerülhet sor.

Szerbia a délszláv háború kirobbantásával és a konfliktus idején elkövetett háborús bűnök miatt jó időre teljesen elszigetelődött Európától. Az EU 27 tagállama közül korábban többen – például Nagy-Britannia és Hollandia – nyíltan azt követelték, hogy mindaddig ne legyen érdemi előrelépés a csatlakozási kérelem kezelésében, amíg Belgrád ki nem adja a hágai nemzetközi törvényszéknek a két háborús bűnöst, Ratko Mladicot, a boszniai szerbek volt katonai vezetőjét és a horvátok által is követelt Goran Hadzicot. Azért maradt el eddig az EU Szerbiával kötött stabilizációs és társulási megállapodásának életbelépése is, mert Brüsszelben úgy ítélték meg, hogy Belgrád nem működik teljes mértékben együtt a volt jugoszláviai háborús bűnöket feltáró ügyészséggel.

Az unió emellett fájdalmas és mély reformokat is vár a teljes jogú EU-tagságra pályázó Szerbiától. A szerb parlament a válság következményeinek leküzdésére 2,9 milliárd euró készenléti hitelt igényelt a Nemzetközi Valutaalaptól. Belgrád az IMF feltételeinek teljesítésére vállalt kötelezettséget a minap elfogadott jövő évi költségvetésben is, közvetlenül az EU-csatlakozási kérelem benyújtása előtt. Magyarország üdvözli Szerbia hivatalos jelentkezését az EU tagjai közé, annál is inkább, mert idáig is minden támogatást megadott Belgrádnak a folyamat előrehaladása érdekében. Fehérvári István, hazánk belgrádi nagykövetségének ügyvivője lapunknak azt mondta, hogy a tavaly júliusi kormányváltás óta kifejezetten jól alakulnak a magyar–szerb kapcsolatok. Szerinte ez köszönhető annak, hogy hazánk tapasztalatai átadásával és szakértői útján minden lehetséges módon támogatja Szerbia uniós csatlakozási terveit. Ezt bizonyította, hogy a vízummentesség december 19-i érvénybe lépése alkalmából a szerb külügyminiszter volt az első, aki beutazási engedély nélkül léphette át nálunk az EU schengeni határát, és három szerb tárca (a külügy mellett a belügy és az igazságügy) vezetője látogatott el Magyarországra.

„Csupán a pénzügyi és gazdasági válság okozott az utóbbi időben némi törést a kétoldalú kapcsolatokban, elsősorban azért, mert Szerbia a krízis következtében kevesebbet importál tőlünk” – jegyezte meg az ügyvivő. Magyarország Szerbia ötödik legnagyobb importpartnere, és kilencedik helyen állunk a szerb export célországainak sorában is. Tavaly még 22,1 százalékkal nőtt a kétoldalú forgalom, és külkereskedelmi aktívumunk évek óta folyamatosan emelkedik Szerbia irányában. Egyidejűleg a szerb nemzeti bank szerint Magyarországról 2008-ban 32 millió amerikai dollár volt a közvetlen befektetés, amellyel a tizenharmadik helyen állunk a külföldi befektetők sorában. VG