„Tűzoltó” elnök kell Kijevben

Az ország pénzügyi stabilizálása lesz a legfontosabb feladata az új ukrán államfőnek, akinek személyéről vasárnap szavazhatnak a választópolgárok. A felmérések szerint az oroszbarát Viktor Janukovics számíthat a legnagyobb (26–30 százalékos) támogatottságra a 18 jelölt közül, és rajta kívül a jelenlegi miniszterelnök, Julija Timosenko (16–22 százalék) kerülhet be a február 7-i második fordulóba. A 2004 óta hivatalban lévő elnök, Viktor Juscsenko népszerűsége csekély, nincs komoly esélye a továbbjutásra.

Az elnökválasztással kapcsolatban nemcsak az a kérdés, ki fog nyerni, hanem az is, mikorra sikerül stabil kormányzatot létrehozni. A politikai ellenfelek már előre választási csalással vádolják egymást. Például Timosenko szerint a Janukovics hátországának számító orosz többségű Donyec-medencében feltűnően sokan kívánnak élni a – visszaélésekre módot adó – otthoni szavazás lehetőségével. Ezek, továbbá az interneten felbukkanó „eladom a szavazatomat” kezdetű apróhirdetések miatt megfigyelők óvásokra számítanak a választás után. A kormányalakítás is időigényesnek ígérkezik, és ha patthelyzet alakul ki e téren az államfő és a törvényhozás között, akkor előre hozott parlamenti választásra is sor kerülhet. Így aztán legkorábban áprilisban, de lehet, hogy csak ősszel kezdhet neki az új elnök az érdemi munkának.

Márpedig Ukrajna gazdasági helyzete azonnali lépéseket követelne. A kormányzat tavaly nem tette meg azokat a szerkezeti lépéseket, melyeket a 2008 végétől bekövetkezett súlyos válság indokolt volna, ráadásul az elnökválasztást megelőző osztozkodás tovább súlyosbította a fiskális helyzetet. Emiatt egyes elemzők szerint küszöbön áll a teljes pénzügyi összeomlás. Mások nem ilyen borúlátók: a Fitch Ratings szerint az utóbbi hónapokban nőtt az ukrán államadósság kockázata, de az ország még képes teljesíteni adósságszolgálati kötelezettségeit.

Kijev tavaly minden törlesztési kötelezettségének eleget tett, és – a januári ellátási válság után – az orosz földgázszámlákat is időben fizette. Ehhez azonban komoly pénzügyi bűvészmutatványokra (például az állami Naftogaz kötvényeinek átütemezésére és fedezet nélküli pénznyomtatásra), valamint egy 16,4 milliárd dollár értékű IMF-hitelprogramra is szükség volt. Utóbbiból eddig 10 milliárdot hívott le Ukrajna, ám a további részletek folyósítását november elején felfüggesztette a szervezet, miután Juscsenko elnök a megállapodás feltételeivel ellentétben jóváhagyta a bérek emelését. Az IMF most az elnökválasztás utánra ígéri a hitelezés folytatását. Az Expert Rating hitelminősítő cég szerint a helyzet egyik lehetséges megoldása az lenne, ha Kijev fizetésképtelenséget jelentene be a belföldi államadósságra nézve, és így lehetővé válna annak átütemezése. TG

világgazdasági környezet és az ukrán belgazdasági folyamatok nyomán megtört, s az év egészére 18,5 százalékos lett a magyar export növekedési üteme. Tavaly, az első kilenc hónapban a forgalom drasztikusan visszaesett: a magyar kivitel – euróban számolva – 43,6, az onnan származó importunk pedig még ennél is nagyobb mértékben, 56,9 százalékkal zuhant. Ezzel együtt is maradt a magyar aktívum, amelynek értéke 318,4 millió euróra rúgott.

Ukrán adatok szerint az utolsó, rendelkezésre álló teljes évben, 2008-ban a Magyarországról Ukrajnába érkezett közvetlen tőkebefektetések teljes összege 596 millió dollárra emelkedett, azaz egy év alatt 185 millióval nőtt. Ezzel Magyarország 2,1 százalékos részesedéssel kilencedik az EU-s befektetők sorában – derül ki az ITD Hungary adataiból.

Ebben meghatározó volt az OTP Bank ukrajnai akvizíciója. Kárpátalján a magyar befektetések összege 30,7 millió dollár, ezzel hazánk az ötödik legnagyobb befektető a megyében. Az Ukrajnában bejegyzett magyar–ukrán vegyes vállalatok száma 2008 végén 1014 volt, ebből 574 működő. A közös vállalkozások több mint felét Kárpátalján, negyedüket Kijevben jegyezték be. NVZs

világgazdasági környezet és az ukrán belgazdasági folyamatok nyomán megtört, s az év egészére 18,5 százalékos lett a magyar export növekedési üteme. Tavaly, az első kilenc hónapban a forgalom drasztikusan visszaesett: a magyar kivitel – euróban számolva – 43,6, az onnan származó importunk pedig még ennél is nagyobb mértékben, 56,9 százalékkal zuhant. Ezzel együtt is maradt a magyar aktívum, amelynek értéke 318,4 millió euróra rúgott.

Ukrán adatok szerint az utolsó, rendelkezésre álló teljes évben, 2008-ban a Magyarországról Ukrajnába érkezett közvetlen tőkebefektetések teljes összege 596 millió dollárra emelkedett, azaz egy év alatt 185 millióval nőtt. Ezzel Magyarország 2,1 százalékos részesedéssel kilencedik az EU-s befektetők sorában – derül ki az ITD Hungary adataiból.

Ebben meghatározó volt az OTP Bank ukrajnai akvizíciója. Kárpátalján a magyar befektetések összege 30,7 millió dollár, ezzel hazánk az ötödik legnagyobb befektető a megyében. Az Ukrajnában bejegyzett magyar–ukrán vegyes vállalatok száma 2008 végén 1014 volt, ebből 574 működő. A közös vállalkozások több mint felét Kárpátalján, negyedüket Kijevben jegyezték be. NVZs Gazdasági helyzetkép ukrajnáról GDP: 2009-ben becslések szerint 15 százalékkal zuhant. Az idén – a rendkívül alacsony bázisnak köszönhetően – stagnálás vagy enyhe növekedés várható

Államháztartási hiány: A 2008-as 1,3-ről tavaly a GDP 9-10 százalékára nőhetett a deficit

Eladósodottság: Tavaly az államcsőddel kapcsolatos aggodalmakra rácáfolva minden törlesztési kötelezettségét teljesítette Kijev. Az idén bő 1,7 milliárd dollárt kell visszafizetni a külföldi hitelezőknek; a magánszektor tartozásaival együtt ez eléri a 20 milliárd dollárt

Külkereskedelem: Az exporttal együtt az import is zuhant, így a tavalyi évet valószínűleg egyensúllyal zárta a kereskedelmi és a folyó fizetési mérleg

Nemzeti valuta: A hrivnya 2008 végén hatvan százalékkal, 10 dollár körüli szintre gyengült, súlyos helyzetbe hozva a devizahiteleseket. Azóta 8 dollárig erősödött, ám a jegybank folyamatosan kénytelen beavatkozni a piacon

Devizatartalék: A válság előtti 38 milliárd dollárról mostanra 27 milliárdig csökkent a nagysága

Bankrendszer: Tavaly hat pénzintézetet felszámoltak a 180-ból, 14 ellen csődeljárás indult és hármat államosítottak. Az idei év egyesek szerint már nyereséget hozhat a bankszektornak-->