Hátraarc: új főnököt kapnak a magyar kutatóintézetek, de nem tiszta, hogyan
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságÚjabb részletek derültek ki arról, hogyan szervezné át a kormány a magyar kutatóhálózat működését. A tervek szerint a 18 kutatóintézet ismét a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) alatt, egységes szervezetben működik majd tovább, miközben a jelenlegi HUN-REN-modellt is átalakítják – írta a Qubit.
A Tudományos és Technológiai Minisztérium (TTM) vezetői kedden az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpontjában ismertették a kutatóhálózat átalakításának részleteit az érintett kutatókkal. Horváth Péter tudománypolitikai és innovációs államtitkár elmondta, hogy az elmúlt hetekben valamennyi érintett intézménnyel egyeztettek, és a beérkezett javaslatok közül több is bekerült a most bemutatott koncepcióba.
Az új rendszerben a jelenlegi 14 kutatóintézethez csatlakozna az ELTE-hez irányított négy társadalomtudományi intézet, így összesen 18 intézet alkotna egységes hálózatot.
A tervek szerint a kutatóhálózat ismét a MTA alatt működne, ugyanakkor nem hagyományos költségvetési intézményként. Kubinyi Enikő tudománypolitikai helyettes államtitkár szerint a hálózat sajátos jogállású jogi személy lesz, vagyis egy új szervezeti forma jön létre, amely eltér a jelenlegi HUN-REN-modelltől is.
A hálózatot egy külön vezető testület irányítaná, amelybe az MTA, maga a kutatóhálózat, a kormány és az érdekképviseletek is delegálnának tagokat.
A minisztérium szerint a jelenlegi HUN-REN-irányítás több ponton módosításra szorul. Horváth Péter és Váczy Zoltán jogi és igazgatási helyettes államtitkár úgy véli, a mostani rendszer aránytalanul nagy önállóságot biztosít a vezető testületnek, miközben az elnök és a vezérigazgató felett nincs megfelelő kontroll. Az államtitkár azt is felvetette, hogy a jelenlegi vezetés a ciklus végén még jelentős kötelezettségvállalásokat vagy pénzügyi döntéseket hozhat, ezért indokoltnak tartják az irányítási rendszer mielőbbi átalakítását.
Újra át kell alakítani az MTA-t?
A kormány szerint az új modell átláthatóbb és számonkérhetőbb működést biztosítana, ugyanakkor ehhez törvénymódosításra lesz szükség.
A fórumon részt vevő kutatók a minisztérium tájékoztatása szerint összességében pozitívan fogadták az elképzeléseket, ugyanakkor kritikák is elhangzottak. Többen kifogásolták, hogy a kutatóhálózat nem költségvetési intézményként működne tovább.
Másként látja a terveket az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF). A szervezet elnöke, Lőrincz Viktor szerint a minisztérium nem tudta egyértelműen megmagyarázni, mit jelent a gyakorlatban a „sajátos jogállású jogi személy” fogalma. Úgy fogalmazott, egyelőre nem világos, pontosan milyen szervezeti modellről van szó, ezért szükség van a részletes jogszabálytervezetre.
Az ADF szerint a 2019 előtti állapothoz való visszatérés is elfogadható megoldás lenne, a szervezet pedig saját törvényjavaslatot is készített a kutatóhálózat jövőjéről.
A TTM és az MTA július közepén közös közleményben jelentette be, hogy megkezdődött az új kutatóhálózati rendszer jogszabályi előkészítése. A minisztérium szeptember elején társadalmi vitára bocsátaná a tervezetet, amely október végén léphet hatályba. Ha a menetrend tartható, még az idén újraegyesülhet a 2019-ben az MTA-tól leválasztott kutatóhálózat.
Nagyot ígért Magyar Péter: így változna meg a tudomány finanszírozása – szorosabb együttműködést várna el
Fordulatot ígért a tudománypolitikában a leendő miniszterelnök az MTA jubileumi közgyűlésén. Magyar Péter bejelentése szerint több pénzhez juthatnak a kutatók.
