A Gallup március harmadik hetében végzett felmérése szerint a kérdezettek 66%-a vesz majd részt biztosan a választáson, de csak 56%-uk gondolja, hogy akkor is leadná a voksát, ha valamilyen halaszthatatlan dolga akadna aznap: a korábbi tapasztalatok alapján a valós részvételi arány a két érték között várható (jelen elemzésben a "biztos szavazókat" a bővebb definícióval határozzuk meg).
A teljes népességben a Fidesz szavazóinak aránya 45%-os, az MSZP és a Jobbik iránti preferenciáját egyaránt 10-10% nyilvánította ki. Az LMP-re a kérdezettek 3%-a, az MDF-re 1% voksolna. A megkérdezettek 12%-a azzal hárította el a kérdést, hogy nem szavaz majd, a maradék 19% pedig nem közölt pártpreferenciáját: vagy megtagadta a választ vagy nem tudom-mal válaszolt.
A Gallup vizsgálata szokatlanul magas "gravitációs hatást" érzékelt a várható győztes irányába. A legtöbb közvélemény-kutatás, amikor a biztos szavazó pártválasztókra közöl eredményeket, akkor a véleményüket nem megosztó válaszadók csoportjáról általában azt feltételezi, hogy a belső megoszlásuk nagy mértékben hasonlít a véleményüket közlő csoportéra. Az ily módon nyert – a rejtőzködő szavazók arányosan elosztó – eredményeket a táblázatunk második oszlopa tartalmazza.
Azonban ma nem csak a józan ész, de a vizsgálati adatok elemzése is azt mutatja, hogy nagyon kevés várható Fidesz szavazó rejti el véleményét a kérdezőbiztosok elől, ám annál többen tesznek így a kisebb pártok szimpatizánsai közül. A Gallup más kérdések alapján kirajzolódó motivációk alapján a rejtőzködőket döntő többségben a Jobbikhoz és az MSZP-hez sorolta.
(A Jobbik szavazók a teljes népesség 26, az MSZP szavazók pedig az összes megkérdezett 39%-a szerint nem szívesen árulják el a szimpátiájukat másoknak. Ezt maguk a szimpatizánsok is megerősítik: a Jobbik szavazóinak 24%-a az MSZP szavazóinak pedig 42% vélte, hogy a saját táborukba tartozók nem feltétlenül szeretik kinyilvánítani a preferenciájukat mások számára.)
A Gallup számos olyan kérdést tett fel a kérdezetteknek, amelyek a rejtőzködő szavazók politikai preferenciáinak a megállapítását célozta. Ezek többváltozós elemzései nyomán állapítottuk meg a kérdéseket és döntési szabályokat, amelyek a preferenciájukat el nem áruló, ám a választáson állításuk szerint biztosan résztvevő választók párthoz sorolását meghatározta.
Eszerint a kampányfinis előtt a Fidesz a listás szavazatok 60%-át szerezheti meg, az MSZP 17%-ot, a Jobbik pedig 16%-ot kaphat április 11-én. Az LMP eszerint a számítás szerint a bejutást jelentő 5% környékén helyezkedik el, míg az MDF-nek, még ha végül tud is budapesti listát állítani, a 2%-os eredményével meglehetősen kevés esélye mutatkozik a parlamenti küszöb megugrására.
Az LMP-re továbbra is jellemző a rendkívül alacsony ismertség, listavezetőjüket a szavazótáboron belül is a kérdezettek körülbelül fele tudta megnevezni (az összes megkérdezettnek mindössze 13%-a tudta megnevezni a párt listavezetőjét), és az LMP-vel kapcsolatos különböző kérdésekkel kapcsolatban, amelyekkel a potenciális rejtőzködő szavazókat próbáltuk feltérképezni, az emberek több mint fele egyáltalán nem tudott véleményt nyilvánítani.
