Kizöldül az EU-büdzsé?

Alapvető reformokat javasol az EU költségvetésében az Európai Politikai Tanulmányok Központja (CEPS) annak érdekében, hogy az unió teljesíteni tudja az üvegházhatást előidéző károsanyag-kibocsátás csökkentésével kapcsolatos célkitűzéseit. Az indítványok közé tartozik például a nemzeti társfinanszírozás bevezetése a közvetlen agrárkifizetések esetében, vagy az új tagállamokban az intelligens energiahálózatok kiépítése a kohéziós politika keretében.

„Az EU rendelkezésére álló forrásokat nem használják fel hatékonyan, ráadásul azok egyáltalán nem illeszkednek az európai integráció – klímavédelmi és más – célkitűzéseihez, noha hasznos eszközei lehetnének ezek elérésének, ez jelentésünk fő és központi üzenete” – tájékoztatta lapunkat a „szentségtörő” javaslatok hátteréről Jorge Núnéz Ferrer, a kutatóintézet tudományos munkatársa. Szerinte Európának sürgősen változtatni kellene energiarendszerén és -szemléletén, mert különben lemarad a Kínával, USA-val, Dél-Koreával vagy Japánnal zajló technológiai versenyben. „Ez immár nemcsak az éghajlatváltozás ellensúlyozása érdekében, hanem az EU technológiai és kereskedelmi pozíciójának, versenyképességének megőrzése, a gazdasági fellendülés és a munkahelyteremtés miatt is szükséges” – hangsúlyozta a program koordinátora.

A kérdésre, hogy képes-e ekkora és ilyen hirtelen változásra az EU, Jorge Núnéz határozottan válaszolt: „Potenciálisan igen.” Szerinte a tagállamokon múlik a siker, feltéve, hogy készek komolyan venni az közösségi költségvetésben rejlő lehetőségeket, s nem pénzforrásként vagy pénz-visszatérítési eszközként tekintenek rá. Az EU-büdzsének fel kell hagynia egy-egy politika, program teljes – százszázalékos – finanszírozásával, ez a kiindulópont a CEPS előterjesztésében. A közös agrárpolitikánál is át kellene térni a nemzeti társfinanszírozásra, az egyes tagállamok fejlettségének megfelelő differenciált önrésszel, és elsősorban a szegényebb tagállamokat kellene segíteni, nem mindenkit finanszírozni.

A CEPS-jelentés egy több hónapos dialógus főbb megállapításaira épül. A célkitűzés az volt, hogy legalább a szakmai javaslatok szintjén összhangba hozzák a közösségi büdzsét a klímavédelmi célkitűzésekkel. A jelentés készítői szerint valamennyi intézkedést, amelyet a közösség finanszíroz, harmonizálni kellene az EU által rögzített célokkal, így a károsanyag-kibocsátási előirányzatokkal is. Konkrétan ez azt jelenti, hogy a közlekedési és infrastruktúra-fejlesztéseknél kötelezően olyan technikákat alkalmaznának és építenének be, amelyeknél a szén-dioxid-kibocsátás vagy korlátozott, vagy még csökkentett is. „A maximális hatás úgy lenne elérhető, ha az EU-büdzsé fokozottan összpontosítana az energiára, és a finanszírozásnál javulna az Európai Beruházási Bank, valamint az állami és magánforrások közös elérhetősége” – szögezte le a CEPS szakértője. „Teljesen jogosak a CEPS-jelentés felvetései, ráadásul egyre több a hasonló nyilatkozat, ez már (előre) jelzi a hivatalos brüsszeli fordulat irányát” – véli Olajos Péter környezetvédelmi szakértő, korábbi EP-képviselő. Emlékeztetett arra, hogy amikor a 2007–13-as uniós költségvetést elfogadták, akkor még nem létezett európai energiapolitika, de klímapolitika sem. Azóta megszületett a 3x20+10 százalékos döntés és a hozzá tartozó direktívák, a végrehajtásra megerősítették az energetikai posztot, és a klímavédelemre létrehoztak egy új biztosi pozíciót is. A magyar szakértő ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is: ahhoz, hogy az egyes országok vállalásait teljesíteni tudják, a korábban erre a területre leosztott források elégtelenek. Így például Magyarország esetében a negyede sem áll rendelkezésre annak az összegnek, amely ahhoz kellene, hogy „a nem túl ambiciózus 13 százalékos megújulóenergia-vállalást teljesíteni tudjuk 2020-ig”. Ebből két dolog következik Olajos Péter szerint. Egyfelől az új kormánynak gyorsan átcsoportosításokat kell kezdeményeznie az uniós forrásoknál a tiszta energia területeire. Másfelől mielőbb meg kell teremteni azt a jogszabályi és gazdasági ösztönző környezetet, hogy a szabadpiacról könynyen elérhető legyen a hiányzó tőke Magyarországon.

Húsz százalékkal csökken a károsanyag-kibocsátás. Ezt megtoldja plusz 10 százalékkal, ha a világ más nagy kibocsátói vállalják a 20 százalékos csökkentést. 20 százalékkal javul az energiahatékonyság és 20 százalékkal nő a megújuló energia aránya a tagállamokban.

Húsz százalékkal csökken a károsanyag-kibocsátás. Ezt megtoldja plusz 10 százalékkal, ha a világ más nagy kibocsátói vállalják a 20 százalékos csökkentést. 20 százalékkal javul az energiahatékonyság és 20 százalékkal nő a megújuló energia aránya a tagállamokban.-->