Csak a kétharmad kérdéses

Általában egyetértés van abban is, hogy a Fidesz-KDNP pártszövetségnek meglehet a kétharmados többsége. Mindeközben azonban továbbra is jelentős a bizonytalanok aránya, ugyanis a „nem tudja/nem válaszol” arány a legkisebb ilyet mérő Mediánnál is 24 százalékos, de van olyan intézet, amelynél a ráta 46 százalékot tesz ki.
Nemcsak a Fidesz-győzelem látszik egyértelműen, hanem az is, hogy a választási programoknak a voksok alakulásában semmi szerepük nincs. Az idén egy közgazdászokból álló csapat igyekezett számszerűsítve is megítélni a programokat, amely meglepő – igaz, többek által vitatott – eredményt hozott. E szerint egyébként a legjobb, de még így is csak közepest érdemlő programmal – Bokros Lajosnak köszönhetően – az MDF állt elő, az a párt, amely a közvélemény-kutatók mérései szerint nem kerül majd be a T. Házba. Ugyanakkor a legrosszabb osztályzatot a mitigernek.hu a választásokon zömmel a második helyre várt MSZP-nek adta. Megjegyzendő azonban: a mitigernek.hu nem értékelte annak az LMP-nek a programját, amely általános vélemény szerint bejut a parlamentbe.
Vélhetően elsősorban a lanyhának mondható választási kampány hatása tükröződik a várhatóan alacsony részvételben. Most a válaszadók 56–66 százaléka ígéri biztosra részvételét a választásokon. A megelőző két parlamenti választáson sokkal aktívabbak voltak a szavazópolgárok: legutóbb, 2006-ban a jogosultak 67,8 százaléka adta le voksát, s a végletekig kiélezett 2002-es kampány végén 70,5 százalékos volt az első fordulóban a részvételi arány.
Az idei választási kampány annak ellenére is lanyhára sikeredett, hogy több – politikai felhangot sem nélkülöző, zömmel korrupciós – ügyet tartottak élve (mint a Zuschlag-per), illetve robbantottak ki (mint a BKV-saga). Az utolsó napokra is jutott kipattant ügy, mint a Kósa Lajos elleni, utóbb cáfolt korrupciós vádak, vagy éppen a Fidesz pártigazgatójának a gyanú szerint kampánycélú adatbázis-építést sejtető zártkörű előadásának kikerült hangfelvétele.
Mindezekről sokkal több szó esett mindvégig minden oldalon, mint arról, hogyan képzelik el a pártok a gazdaság jövőjét. (A Világgazdaság mindenesetre megpróbálta színvallásra bírni a pártokat gazdasági terveikről – lásd összeállításunkat a 4. oldalon). Mindenesetre a gazdaság képviselői megfogalmazták elvárásaikat. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) többek között azt, hogy négy-hat éven belül mintegy 10-12 százalékkal csökkenjen az adóterhelés, a magyar vállalkozásokat hozzák helyzetbe a hazai közbeszerzéseken, tíz év alatt teremtsenek egymillió új munkahelyet, illetve az uniós forrásokat csoportosítsák át a gazdaság, ezen belül is a kis- és középvállalkozások támogatására. Szakértők szerint kiemelt fontosságú még a költségvetési fegyelem továbbvitele, valamint az euró minél előbbi bevezetése.