Folytatni, de hogyan?

„Folytatni kell az első Orbán-kormány idején indított Vásárhelyi-tervet” – hangoztatta Simicskó István, a honvédelmi tárca államtitkára a közelmúltban a parlamentben az árvízi védekezés kapcsán. A részletekre azonban nem tért ki azóta a kormány. A vidékfejlesztési miniszter lapunknak főként a korábbi kabinetet tette felelőssé a kialakult katasztrófahelyzetért. Fazekas Sándor szerint a Vásárhelyi-terv újragondolásánál az ütemezést és a pénzügyi forrásokat is aktualizálni kell, a pontos összegekre vonatkozó számításokat most végzik. Uniós forrásokat szintén fel lehet majd használni, de más feladatoktól is átirányíthatnak összegeket.

„Félkatonai módon működő vízügyet szeretnék, árvíz ellen egy közel tízezer főből álló vízügyes csapatnak kell védekezni” – hangoztatta a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetvédelmi államtitkára. Illés Zoltán szerint egyes feladatokat – például az árvízi védekezést – vissza kell venni az önkormányzatoktól, utóbbiaknál ugyanis sem ember, sem eszköz, sem pénz, sem szakértelem nincs erre a feladatra. Az államtitkár kiemelte, hogy a közepes vízfolyásokon az elmúlt nyolc évben semmilyen fejlesztés nem történt.

„Üdvözlendő a Vásárhelyi-terv folytatása” – mondta lapunknak a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának tudományos munkatársa. Kajner Péter arra emlékeztetett, hogy a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztésének (VVT) nem csak a pénzhiány volt az oka. Az uniós forrásokra számítva is tolódott a beruházás. „A kivitelezést 25 évre tervezték, de sajnos ennyi időnk már nincs” – mondta a szakember. A tervek tározók építését, a hullámtér kitisztítását, gátak építését tartalmazzák. Építkezések viszont csak ad hoc jelleggel folytak az utóbbi években.

„A VVT-t össze kell kapcsolni a tájgazdálkodással, tájhasználattal, s szükség van a gazdák bevonására” – hangoztatta Kajner Péter. Az ombudsman munkatársa kiemelte, hogy természetközeli gazdálkodási rendszert kell kialakítani, a támogatási rendszert is így kell létrehozni, hogy a gazdák ebben érdekeltté váljanak, és a vizet ne csak kárértékként értelmezzék a jelenlegi gazdálkodási rendszerben. A természethez igazodva a magasabb szinteken lennének csak szántók, az alacsonyabb helyeken száraz réteket alakítanának ki – a tavak, nádasok, mocsarak mellett – a vizes élőhelyes rendszerben. Itt már nem lenne kár az, ha a folyó akár minden évben kilépne a kisvízi medréből. A mozaikos tájhasználat új haszonvételeket kínál a gazdálkodóknak: halászat, a vizes élőhelyek növényeinek hasznosítása, nádgazdálkodás, gyümölcsészet, állattartás. A vízháztartásunk egyre szélsőségesebbé válik, az áradásokat a szárazabb időszakra hasznosíthatóvá kell tenni. Szükséges a teljes vízrendszert felülvizsgálni, a gátak magasítása nem megoldás. Nemcsak a mesterséges létesítményekben, hanem a természetes mélyületekben, például a holtágakban, a korábbi vízfolyások medreiben is nagy tározási lehetőségek vannak. A folyókat olyan területekre kell kivezetni, ahol nem veszélyeztetik a lakott településeket, és gazdálkodást is lehet folytatni. „Számítani kell azonban az érdekkonfliktusokra, a helyiekkel egyeztetni kell” – hangoztatta Kajner.

„A szakemberek szerint helyes a Vásárhelyi-terv folytatása, de vannak olyan térségek a klímaváltozás miatt, ahol már ez sem elég” – mondta lapunknak Ürge-Vorsatz Diána. A Nobel-békedíjas IPCC szakértője szerint az újjáépítésnél újra kellene gondolni a településszerkezetet, meg kellene fontolni, hogy érdemes-e az elárasztott területeken újra építkezni, vagy inkább alkalmazkodni kellene a gyakoribb áradásokhoz. A kílmaváltozás miatt egy évben lehet árvíz, belvíz és aszály is. Ürge-Vorsatz szerint felmérést kellene végezni, hogy a tározórendszer milyen áron tudná az öntözést biztosítani a gazdáknak. Át kellene formálni a mezőgazdaságot, a rét- és legelőgazdálkodásra, biomassza-termelésre lehetne áttérni, ártéri erdőket kellene telepíteni. Az erdőkben a talajon kívül a lombkoronaszint és az avar is jelentős vizet tud tárolni, a szántóföldeken csak a talaj képes erre. „A gazdákat azonban segíteni kell ebben, nem lehet egyedül az ő nyakukba varrni a költségeket” – mondta a szakértő.

Jótékony hatással lenne a munkaerőpiacra a Vásárhelyi-terv folytatása és az egyéb árvízvédelmi beruházások is – mondta lapunknak a Magyar Mérnöki Kamara Vízgazdálkodási és Vízépítési Tagozatának elnöke. Reich Gyula kiemelte, hogy főként közmunkára volna lehetőség. A szakértő arra emlékeztetett, hogy a legutóbbi árvíz egyik okozója az volt, hogy sok patakon a medrek nem voltak karbantartva, ehhez nagyrészt kétkezi munka szükséges. Ugyanez igaz a hullámterekre is, ahová épületeket emeltek, és sok helyen ellepte a növényzet.

Jótékony hatással lenne a munkaerőpiacra a Vásárhelyi-terv folytatása és az egyéb árvízvédelmi beruházások is – mondta lapunknak a Magyar Mérnöki Kamara Vízgazdálkodási és Vízépítési Tagozatának elnöke. Reich Gyula kiemelte, hogy főként közmunkára volna lehetőség. A szakértő arra emlékeztetett, hogy a legutóbbi árvíz egyik okozója az volt, hogy sok patakon a medrek nem voltak karbantartva, ehhez nagyrészt kétkezi munka szükséges. Ugyanez igaz a hullámterekre is, ahová épületeket emeltek, és sok helyen ellepte a növényzet.-->