Kedvező fordulat Bős–Nagymaros-ügyben – négy pontban várható megállapodás

„A megállapodás közelében vagyunk a Bős–Nagymaros-beruházásról 1977-ben kötött, és ma is hatályban lévő csehszlovák–magyar szerződés módosítása kapcsán” – jelentette be újságírók előtt Lantos Csaba energiaügyi miniszter. A Bős–Nagymaros-kérdés kapcsán az az egyik fő magyar szempont, hogy a Dunának egyaránt szolgálnia kell a magyar és a szlovák felet Czepek Gábor energiaügyi miniszter-helyettes, illetve magyar–szlovák energetikai infrastruktúra fejlesztéséért felelős kormánybiztos szerint.

Lantos Csaba felidézte az előzményeket: a megállapodást Németh Miklós kormánya 1989-ben felfüggesztette az 1984-ben lényegében illegálisan létrejött és a rendszerváltást előkészítő Duna-körös mozgalmak hatására. A szerződést a rendszerváltás utáni első magyar kormány felmondta – de az ettől még hatályban maradt –, a szlovákok pedig 1992-ben egyoldalúan elterelték a Dunát. Emiatt Magyarország 1997-ben bírósághoz fordult, amely az elterelést jogsértőnek nevezte, de azt is, hogy Magyarország nem végezte el a megállapodásban szereplő beruházást. A hágai döntés lényegében nem vitte előre az ügyet, mert a folytatást a felekre bízta. „Most azonban eljött a megbékélés ideje, le kell zárni a hosszú vitát, és meg kell állapodni a szlovákokkal” – szögezte le a volt Duna-körös miniszter, felidézve, hogy azóta többször volt kísérlet a folytatásra, eredménytelenül.

Pont kerül a Bős–Nagymaros-ügy végére

Ahhoz, hogy a mai napig eljussunk, jelentősen át kellett alakulnia a magyar és a szlovák kormány kapcsolatának: meg kellett érteni, hogy a két ország közös szövetségekbe tartozik, közös a múltjuk. Az elmúlt 15 évben e téren sok erőfeszítés történt, például épült:

• sok új határátkelő,
• autópálya Kassáig,
• Mária Valéria-híd,
• négy nagy áram-összeköttetés,
• a szlovák–magyar interkonnektor,
• új kőolajvezeték a két ország között.

A rendszerváltás óta azonban mindössze egyetlen sikeres megállapodás volt e téren a két ország között: 1995-ben a szlovák fél vállalta, hogy vizet juttat az Öreg-Dunába, és részben a Mosoni-Dunába, ez a rendszer ma is működik. Megépült továbbá a fenékküszöb is, amely az Öreg-Duna vízszintjének emelkedését segíti. Más megállapodás viszont nem jött létre az erőfeszítések ellenére sem.    

Most alapvetően a következőkben várható megállapodás:

• A szlovák fél elfogadja, hogy nem épül meg a nagymarosi erőmű és a hozzá szükséges duzzasztó.
• Cserében Magyarország elfogadja, tudomásul veszi a szlovák fél által létrehozott beruházásokat.
• Miután a Szigetköz vízellátása rendben van, megállapodás várható arról is, hogy a jelenleginél több vizet kapunk Szlovákiából.
• Végül a magyar fél nem kívánja közös tulajdonba venni a bősi műtárgyakat, hanem ehelyett egy 25 éves szerződés keretében kedvező áron áramot vásárolunk Szlovákiától.

A nyárra várható az elvi megállapodás

A vízügyi megállapodás azt takarja Czepek Gábor tájékoztatása szerint, hogy 10 százalékkal megnő a jelenleg beérkező vízmennyiség. 

– szögezte le.

A remélt árammegállapodás szerint a bősi termelés egyharmada érkezne kedvező áron az erőmű következő üzemi ciklusától kezdődően. Ennyi elég a térség két megyéje lakossági fogyasztóinak ellátásához. Tehát nem tulajdonosi viszonyba kerülünk a bősi erőműben, hanem hosszú távú szerződéses partnerek leszünk.

A nyáron várhatóan megszületik az elvi megállapodás Magyarország és Szlovákia között, ezt követheti a meglévő nemzetközi megállapodás módosítása.