A Fidesz-KDNP pártszövetség kétharmados többsége által a parlamentben eddig 56 jogszabályt fogadtak el az elmúlt időszakban. „Az Orbán-kormány törvényeinek és rendeleteinek java részét már megtámadták” – monda lapunknak Sereg András. Az Alkotmánybíróság sajtófőnöke szerint mivel a testület túlterhelt – fél év alatt 1165 indítvány érkezett –, ezért jó esetben is csak őszre születhet döntés a megtámadott jogszabályok alkotmányosságáról. Szinte nehéz is felsorolni, mennyi ügyet vittek az ellenzéki pártok, jogvédők, szakszervezetek és magánszemélyek az Ab elé.
Legutóbb az LMP gondolta úgy: alkotmányellenes, hogy a kormányülésekről hangfelvétel csak kormánytag kérésére, indokolt esetben és a miniszterelnök engedélyével készülhet. „Ha a kormány rövidebb-hosszabb ideig nem rögzíti kormányüléseket, akkor jelentősen korlátozza a közérdekű adatok megismeréséhez biztosított jogot” – indokolt az ellenzéki párt.
Alkotmánysértő helyzetre próbálta felhívni a figyelmet Káli Sándor, Miskolc szocialista polgármestere is, mondván: példátlan a magyar törvényalkotásban, hogy a megyei főjegyzők úgy rajzolhatják át a választási térképet, hogy nem lehet ellene jogorvoslattal élni. A Jobbik szerint pedig az új önkormányzati választási törvény tartalmaz olyan alkotmányellenes szabályokat – például az induláshoz szükséges ajánlószelvények számának megemelése –, amelyek „kiiktatják az összes ellenzéki pártot a helyi önkormányzatokból”.
Bár az Ab falaira nem függesztették ki a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatát, az LMP azt szeretné elérni, hogy a „szavazófülkében végbement forradalom”-ról szóló dokumentumot egyik közhivatalban se lehessen elolvasni. Szerintük az ezt elrendelő kormányhatározat sérti az államigazgatási szervek politikai függetlenségét és az állampolgárok véleményszabadságát.
Gyakran járt az Ab-nál a Magyar Helsinki Bizottság is. A jogvédők a „három csapás” törvényének megsemmisítését kérték, mert az sértheti a bűnösséggel arányos büntetések kiszabását. Valamint tiltakoztak az ellen is, hogy Pintér Sándor belügyminiszter a jövőben már a fiatalkorú bűnelkövetőket is elzárással büntetné nevelés és segítség helyett.
Szakszervezetek. Az Ab-ban reménykednek a szakszervezetek is. A pedagógus érdekvédők a tanszabadságra hivatkozva kifogásolták, hogy az önkormányzati iskolák minden nehézség nélkül átadhatók az egyháznak. A rendvédelmiseknek a Lex-Borkai nem tetszik, amelyben az szerepel, hogy a leszerelést követő 3 évig (eredetileg 5 évig) nem lehetnek polgármester- és képviselőjelöltek. A közszolgálatisok pedig a kormánytisztviselők indoklás nélküli felmondásáról szóló rendelkezéseket töröltetnék. Szintén az Ab asztalán landolt az alkotmánybírák és az Országos Választási Bizottság (OVB) tagjainak választásáról szóló módosítás.
A hatalom demokratikus ellenőrzése a tét
„Az elmúlt két hónap felelőtlen jogalkotásának súlyos következményei lehetnek. Ha arra lehet számítani, hogy folyamatosan megsértik a törvénykezés szabályait, az veszélyezteti az egész magyar jogrendszer működését” – magyarázta Simon Éva, a Társaság a Szabadságjogokért szakértője. Szerinte egy sor olyan jogszabályt hozott a parlamentben a Fidesz, ami azt szolgálja: a választók egyre kevesebb adathoz, információhoz férhessenek hozzá, egyre nehezebben ellenőrizhessék a hatalmon lévőket.
