Merre tovább, Egyesült Államok?
A mostani választás már elfogadott reformok sorsát is befolyásolhatja, mindenekelőtt az egészségügy területén. A republikánusok egyenesen az Obama által eddigi elnöksége egyik legnagyobb eredményének tartott egészségügyi reform visszavonását ígérik, és bár ezt az elnöki vétó intézménye mellett aligha érhetik el, a végrehajtása elé komoly akadályokat gördíthetnek – például a szükséges pénzügyi források blokkolásával.
Az egészségügyi reform körüli viták egyébként nagyban hozzájárultak a demokraták népszerűségvesztéséhez: bár annak egyes elemeit a választók egyöntetűen támogatják, a közvélemény-kutatások szerint a polgárok 65 százaléka az államadósság növekedésére, 67 százalékuk pedig adóemelésekre számít a rendszer átalakítása nyomán. Az egészségüggyel kapcsolatos vélekedések már csak azért is fontos szerepet játszhatnak a mai választásokon, mert ha a várakozásokkal ellentétben a demokratáknak sikerül megőrizniük többségüket a képviselőházban, akkor akár a reform továbbvitele is szóba kerülhet.
A felmérések szerint azonban a választás szempontjából döntőnek tartott tényezők között az egészségügyet is háttérbe szorítja a gazdaság állapota. A demokraták pozícióit elsősorban a makacs munkanélküliség veszélyezteti: az Obama által levezényelt 814 milliárd dolláros gazdaságélénkítő csomaggal hiába sikerült kihúzni az országot a recesszióból, az állástalanok aránya még mindig közel van a 10 százalékos szinthez.
A gazdasági problémák meghatározó szerepét az is mutatja, hogy a mai választáson akár egy történelmi vereségnek is tanúi lehetünk: 58 év óta először van komoly esély arra, hogy saját államában maradjon alul a szenátorjelöltek küzdelmében a felsőházi többség (jelenleg a demokraták csoportjának) regnáló vezetője. Harry Reid nevadai újraválasztását az fenyegeti, hogy az állam az ország legmagasabb, 14,4 százalékos munkanélküliségével küszködik, és az ingatlan-kényszerárverések aránya is itt a legmagasabb. Pedig Reid valódi politikai veterán: a képviselőházban hat, a szenátusban 24 évet töltött, és az elmúlt két évben döntő szerepe volt Obama törvényhozási kezdeményezéseinek elfogadtatásában.
A túlélésért fog küzdeni egy másik demokrata nagyágyú is, a képviselőház pénzügyi szolgáltatási bizottságának nagy hatalmú elnöke, Barney Frank. Massachusettsi képviselőként Frank immár 15 terminust töltött el hivatalában (a képviselőház kétévente teljes egészében megújul), és a pénzügyi válság tetőpontján kulcsszerepet játszott a 700 milliárd dolláros bankmentés tető alá hozatalában. Ő az egyik névadója a Wall Street-i szabályozási reformot jelentő Dodd–Frank-tör-vénynek is. BÁ
Az amerikai választások számokban
SzenátusA százból 37 helyről döntenek ma, ezek közül jelenleg 19 a demokratáké, 18 a republikánusoké. A demokraták most 59 szenátorral birtokolják a többséget a felsőházban, és bár a republikánusok javíthatnak, valószínűleg ők sem érik el azt a 60 fős „szupertöbbséget”, amely elegendő lenne az ellenfél eljárásjogi manővereinek kivédésére
Képviselőház
Mind a 435 helyről döntenek. Jelenleg a demokratáknak 255, a republikánusoknak 178 képviselőjük van, két hely betöltetlen. A republikánusok jó eséllyel megszerezhetik a többséget
Kormányzók
37 államban választanak új kormányzót, ezek közül jelenleg 19-ben demokrata, 18-ban republikánus tölti be a tisztséget. Újraválasztásért csak 13 kormányzó indul. A választások után valószínű, hogy a demokratáknak kevesebbel kell beérniük a jelenleg birtokolt 26 kormányzói posztnál
Állami törvényhozások
46 államban tartanak állami törvényhozási választásokat is: az összesen 99 testületből (alsó- és felsőházak) 88 újul meg. Ezen a területen is republikánus előretörés várható, ez most azért különösen fontos, mert a kormányzóknak és az állami törvényhozásoknak döntő szerepük lesz a választási körzetek küszöbönálló újrarajzolásában
Népszavazások
36 államban helyi kezdeményezésekről is véleményt mondhatnak a választók. Kaliforniában például arról döntenek, hogy legalizálják-e a marihuánafogyasztást, lehetővé téve egyúttal annak megadóztatását
A százból 37 helyről döntenek ma, ezek közül jelenleg 19 a demokratáké, 18 a republikánusoké. A demokraták most 59 szenátorral birtokolják a többséget a felsőházban, és bár a republikánusok javíthatnak, valószínűleg ők sem érik el azt a 60 fős „szupertöbbséget”, amely elegendő lenne az ellenfél eljárásjogi manővereinek kivédésére
Képviselőház
Mind a 435 helyről döntenek. Jelenleg a demokratáknak 255, a republikánusoknak 178 képviselőjük van, két hely betöltetlen. A republikánusok jó eséllyel megszerezhetik a többséget
Kormányzók
37 államban választanak új kormányzót, ezek közül jelenleg 19-ben demokrata, 18-ban republikánus tölti be a tisztséget. Újraválasztásért csak 13 kormányzó indul. A választások után valószínű, hogy a demokratáknak kevesebbel kell beérniük a jelenleg birtokolt 26 kormányzói posztnál
Állami törvényhozások
46 államban tartanak állami törvényhozási választásokat is: az összesen 99 testületből (alsó- és felsőházak) 88 újul meg. Ezen a területen is republikánus előretörés várható, ez most azért különösen fontos, mert a kormányzóknak és az állami törvényhozásoknak döntő szerepük lesz a választási körzetek küszöbönálló újrarajzolásában
Népszavazások
36 államban helyi kezdeményezésekről is véleményt mondhatnak a választók. Kaliforniában például arról döntenek, hogy legalizálják-e a marihuánafogyasztást, lehetővé téve egyúttal annak megadóztatását -->
