Lapunk 2011. január 28-i számában megjelent „Előrelépés történt a szabványok terén” című cikk tévesen keltette azt a látszatot, hogy a kormány a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát (SZTNH) korábbi önálló intézmények szervezeti összevonásának eredményeként hozta volna létre. Valójában az Országgyűlés tavalyi döntése nyomán a Magyar Szabadalmi Hivatal – amelynek tevékenysége eddig is kiterjedt valamennyi iparjogvédelmi oltalmi formára, illetve a szerzői jog egyes területeire is − 2011. január 1-jétől ezen az új néven látja el kibővült, immár a szellemitulajdon-védelem egészét magában foglaló feladatait.
Tehát nem került ide az országimázs kialakítása, hanem a hivatal feladata „csupán” annak elősegítése, hogy az országimázs alakítása során a szellemitulajdon-védelem eszközeit megfelelően használják.
A cikk címében és egy helyen a szövegben tévesen a szabadalom szó helyett szabvány szerepel. A képaláírásban, a sajtótájékoztatón elhangzottakkal ellentétben, Bendzsel Miklósnak azt fejtette ki, hogy az uniós szabadalom – legfőbb előnyeként – csökkenti a szabadalmaztatás költségeit, csupán a jogérvényesítés költségei növekedhetnek.
Az uniós szabadalom kapcsán a címben sugallt feltételes móddal szemben 2010 folyamán már komoly előrelépések történtek a hatékonyabb európai szintű jogvédelem biztosítása érdekében. Az uniós szabadalom tekintetében várható áttörés ugyanis azt eredményezné, hogy a kezdeményezés elfogadása esetén az − együttműködéshez csatlakozó – EU tagállamok területére egységesen kiterjedő szabadalmi oltalom jönne létre. Ezzel megszűnhetne az a jelenlegi helyzet, hogy az Európai Szabadalmi Hivatal által megadott európai szabadalom csak a megjelölt országokban történt hatályosítás után biztosít kikényszeríthető jogot. Az eddigi jogszerzési lehetőségek mellett megjelenő uniós szabadalom differenciálná a bejelentők rendelkezésére oltalomszerzési lehetőségeket, illetve épp a hatályosítással adott esetben együtt járó fordítási költségek megszűntével lenne kedvezőbb az ügyfelek számára.
felügyelet a közös jogkezelési tevékenység felett
a közös jogkezelő szervezetek díjszabásainak előkészítése
a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület működtetése, közreműködés
a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséhez szükséges feltételrendszer kialakításában és továbbfejlesztésében
az egységes országmárka kialakítása, valamint a jellegzetes magyar termékek ismertségének javítása és hírnevének megóvása Áttörés várható az unióban Az egységesített uniós szabvány ügye az elmúlt tíz évben többször elakadt a döntéshozásban, főként a nyelvi problémák miatt. Az Európai Parlament jogi bizottsága azonban tegnap elfogadta 12 tagország – köztük a legnagyobbak – indítványát, amely lehetővé tenné a szabványok egységesítését. Ha ezt a parlament elfogadja, több tagország is csatlakozhat a rendszerhez. Minderre azért van szükség, mert egy uniós szabvány nagyjából tízszeresébe kerül jelenleg az USA-ban bejegyzetteknek, és a japánnál is háromszor drágább.
A költségek zömét a fordítási költségek teszik ki. A müncheni székhelyű
Európai Szabadalmi Hivatal nem bocsát ki szabadalmi engedélyt, csak összegyűjti és vizsgálja a beadványokat, és ezek alapján igazolást állít ki a nemzeti szervezetek számára. -->
